Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

falurétre ér, annak a kertje végén kaszáló van. A kertek végét általában akácfasor zárja le,melynek közeit szúrós ágakkal és szőlővenyigével töltik ki /garádgya/. A kertek alját arról az utcáról nevezik el, amelyre a telkek nyúlnak /pl. Fülöpi utcai kertek alja/. Ezek voltak a teleknek funkcióiban elkülönülő fő részei. Ezeken kivül meg kell emliteni a virágoskertet

,amely a ház előtti részen, és ujabban a tiszta udvarokon helyezkedik el. A homokos, rossz talaj nem igen kedvez a virágoknak, s azért a virágoskertek meglehetősen sivárak, s az esetek nagy részében üresek, vagy csak a mostoha körülményeket Jól biró néhány virág látható bennük. Pl. fehér liliom, foxia, mályva, Szentgyörgy-buckó, pünkösdi rózsa, fodormenta /teáját itták/, "betónia", tátogó, napimádó és borsfü /teájával a szemet borogatták/ vannak a virágoskertekben. A veteményeskertekben régen sok rozma45 ringót neveltek. Kerítések, kapuk. A kerítések választják el egymástól a telkeket, és az egyes telkek különböző részeit. A kerítések feladata nem elsősorban az idegenektől való védelem, /anyaguk miatt erre nem is igen lennének alkalmasak/ legalább is ez nem csak az. Feladata sokkal inkább az állatállomány együttartása és s kertnek az állatoktól /a szomszéd állstaitól is/való védelme.Éppen ezért főleg ott keritenek, ahol az állatok szabadon vannak, illetve vetemény van. Ahol a lábasjószág jár, ott a kerités erős, szilárd. Ahol viszont csak a baromfi ellen kell védelmet nyújtani,ott megteszi a kórókerités is. A kerítések anyaga a vagyoni helyzetet is tükrözi. A kerítéseket különféle Jogszabályok is érintik: " A beépített telket a kapcsolatos kertrészlettel együtt minden tulajdonos köteles mezsgyéje egyik oldalán /

kéményoldalon/ bekeríteni s a