Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

lé, csak egy napraforgó - vagy egyéb veteménysor jelzi a mezsgye vonalát, A kertek fő terménye a krumpli és a ten- geri. üz azonban felvet egy kérdéBt.Ezek a vetemények az egyik határbeli fordulónak is /kapás/ a fő terményei. Ez tulajdonképpen azt jelzi, hogy a kert - kivéve a veteményeskertet, mely nem is mindig a kertben van - nem más, mint a belső telken elhelyezkedő kis darab szántóföld. Ezt igazolja az is, hogy a kertek nagy részét valóban ugy művelik,mint a határbeli földet. És emellett szól az is,hogy a kertben ujabban Jelentős gyümölcsfák és szőlő csak az utóbbi 30-40 évben nyertek tért a kertben, tehát már azután, hogy a korábbi 4 nyomásos gazdálkodás rendszere már felbomlott. Mindez azt is igazolja, hogy a kert közel sem olyan szerves tartozéka a belteleknek,mint az udvar ós s ezürU.Bármilyen kis telke is van valakinek, az udvar és a szürü létrehozása azon elkerülhetetlen. A kert azonban semmiféle olyan funkciót nem képvisel, amely a beltelekre kényszerítené. Méginkább igy volt ez régen, amikor mint emiitettem, a gyümölcsfáknak sem volt nagy jelentőségük, sem az ujabban tért hódító málnának. /Ezekután a kerttel kapcsolatban még egy lényeges szempont merül fel: A szük beltelek funkcióinak más részét is a belsőségeken kívülre kényszeritette. Ha olyan településre gondolunk,amelynek belsősége valamilyen ok miatt /pl. kerített, zárt védelmi jelleg/ nem tud kifelé terjeszkedni, hanem a korábbi belső telkek aprózódnak fel az utódok között, kézenfekvőnek látazik a megoldás, hogy a szük beltelek csak lakótelek funkcióját tartja meg és korábbi funkciói /szemnyerés, állattartás/ a falu belsőségéből a határba szorulnak,és ide költöznek az állattartás, takarmánytárolás és szemnyerés objektumai. Ez a kérdés természetesen alapos vizsgálatokat igényel, ez csak probléma felvetés akar lenni./ Akinek a kertje véggel a laposra, a