Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

tő funkcióját jelzi az is, hogy általában minden oldalról erősen kerített, és a lakóháztól is erős kerítés választ­je el /lásd stakétli/. Ezt jelzi továböá az is, hogy e­gyes udvarokon az állatok és a szekér behajtására szolgá­ló nagykapa az udvarra nyílik, mig az ember bejáráséra szolgáló kisajtó . kiskapu a lakóház mellett, a Btakétlln belül. Tehát külön kapun és az udvar más részén jár be az állat és az ember. Az udvar tehát a lakóháztól és a telek más részeitől területileg és funkcionálisan elkülönülő zárt egység,mely elsősorban az állattartás céljait szolgálja. Nem állattartásra szolgáló építmények az udvaron. Góré ; főleg a kukorica tárolására szolgál. Vannak azonban olyan górék ÍB, melyeknek egyik fele magtár. Góré nincsen minden telken. Ahol góré nincsen, ott a lakóház és ese­tenként az istálló padlásán tartják a kukoricát. Az álta­lam megvizsgált 30 teleknek ceak 24 %-én van góré és itt is viszonylag uj építmény, főleg a 30-ae évektől épültek. A górék alja esetenként sertéséiként funkcionál. Ha a gó­ré magtár is, akkor a sertéséi csak a górének az alatt a része alatt helyezkedik el, ahol a kukoricát tartják. A góré vagy a lakóházzal szemben helyezkedik el az udvar túlsó oldalán, vagy az udvar végében, párhuzamosan vagy merőlegesen az utca vonalára. Elhelyezésénél több szem­pontot IB figyelembe kell venni. l.A termény szemmel tar­tása. 2. Az istálló helye /tehát, hogy hol van hely szá­mára/. 3. Az utca mellett épült górék aljának sertésól­ként való felhasználását a vármegye tiltja. /Ezt azon­ban még napjainkban is csak helyenként tertják be./ A gó­rék elhelyezésénél tehát mindhárom szempont hathatott. lamara; különálló kamra nincsen a telkeken. Vagy a lakóház pitvar mögötti része a kamara, vagy a lakóházzal szemben lévő, régebbi istállók végében van a kamara, min-

Next

/
Thumbnails
Contents