Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

dig a telek belseje felé eső részen. Itt zsákban

, vagy hombárban tartják a gabonát; szalonnát, hust stb....tartanak benne. Akinek pincéje nem volt, az a bort ia a kamarában tartotta. Füstház : mindössze néhány portán van. Helye a lakéházzal szemben található. Főleg a sütőkemence védelmét szolgálja, de egyesekben nyáron főztek is, s a szabadkéményben itt füstöltek. Esetenként tárolásra is szolgál. Az udvarok egy részén régen volt sütőkemence, a szabadban. Ezek azonban kivéve az füstházban megmaradóttakat - az utőbbi 30 évben elpusztultak. Az udvarokon általában nincsen szekérszin, a szekér az udvaron áll. A kutya helye általában a gőré mellett van. Kutyáéi a telkeken nincs. Ha a kutya meg van kötve, akkor vagy a gőréhoz kötik, vagy az udvar hátső részén köti ki. A kutya mozgási lehetősége az őrzés szempontjait szolgálja. Egyes udvarokon felül kihúzott dróton csúszik a kutya lánca. A drótot gyakran ugy kötik ki, hogy az utcai kapu és a szürükapu között helyezkedik el, az udvar megközelítése tehát az idegen számára sem az utca, sem a kert felől nem lehetséges. Azonban általában szabadon van a kutya az udvaron és mozgásban csak a nyakába akaeztott kölönc akadályozza. Éjszakára azonban szabadon engedik a nappal láncon lévő kutyákat is. így néz ki tehát a nyirlugos! udvar, mely az építmények nagyobb részének teret ad. "Az udvart éppen ez teszi a gazdaság központjává, hogy ezeket az épitményeket egy kis helyen egyesíti." 41 "Az udvar egység, melyben az épltmények csoportosítása, elrendezése az egész gazdaság közös érdekeit szolgálja. így az építmény lakóháztól való távolsága is már bizonyos fajta értékelést jelent." 42 Az egyes építményeknek a gazdaságban elfoglalt helyét a napi