Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

helyen látható. Leginkább a disznósőlak tetején és az eperfákon hált a baromfi. Rudakat támasztottak a fához, melyeken a tyúkok felmentek a fára, és léceket szegeltek a fák ágai közé, melyeken Q baromfi hált. A kacsának egy kis sarkot keritenek el az udvaron kéróval /napraforgó/. Mivel a baromfiállomány zöme tyúk volt, Így az elhelyezés nem jelentett gondot. 1935.: 9.364 darab baromfi. Ennek 70 %-a tyúk

. 18 %-a lúd

. 11 %-a kacsa

. és 1 %-a pulyka. 1957.: 11.625 darab baromfi. Ennek 82 %_a tyúk. 9 %-s lúd

. 6 %-a kacsa és 3 %-a pulyka

. 35 /A statisztikai adatokat ez esetben sem és a következőkben sem közlöm a későbbi évekre vonatkozóan. Ugyanis a rendelkezésre álló adatok nem különítik el a szövetkezeti és a magánszektort, és igy az udvar szempontjából ezek az adatok /t.i. az egész falu állatállománya/ nem használhatóak. Számos állat esetében pedig csak a II. világháborúig közlöm az adatokat, mert az azt követő adatok nem állnak rendelkezésre, és számunkra most nem is a leglényegesebbek./ Ma már szinte minden udvaron van kút

. 1943-ban eza~~~-3 C bályzat rögzíti, hogy minden telken kutat kell ásni. A múlt század végén csak 9-10 közös kut volt a faluban. Ezeket a közös kutakat arról nevezték el, akinek a háza előtt álltak /Szemén kútja stb /. Ma általában mindenkinek van saját kútja,csak elvétve fordul elő, hogy két szomszédnak van egy közös kútja. Ilyen esetekben a kút vagy a közös kerítésen van, az utcai részen, vagy pedig állandó nyilast, vagy kiskaput hagynak az udvari kerítésen,hogy a szomszéd átjárhasson vizért. Arra gyakrabban van példa, hogy olyanok, akiknek van kútja,másik kút-