Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

ról hordják az ivóvizet,mert az jobb, ivéera alkalmasabb. A kutak általában gémesek. Az esetek nagyobb részében az utcai kerítéstől néhány lépésre állnak, az utcához közel. Ez az a hely /a kapu mellett/, ahol a kut a legkevésbé van útban a szekérrel való közlekedés szempontjából. Közelebb nem lehet tenni, egyrészt azért, mert a viszonylag nagy helyet igénylő kutszerkezet nem férne el, másrészt azért sem, mert a kutakat a mult század végétől ugy kellett épiteni, hogy "az egész kutszerkezet a szomszéd telek határvonalától és az utca szélétől legalább 3 méterre legyen." ^ A kut mellett mindig vályú van az itatás hoz.A kut mindig távol van az istállótól és a trágyadombtól, amit BZintén a hatóságok erélyes fellépése eredményének kell tartanunk. Az udvar eddig felsorolt építményei az állattartást szolgálják. A nyirlugosi ember szerint az udvar az állatok helye. "Jajj annak, akinek nem szaros az udvara, mert az szegény!" - mondják. Az udvar fő funkciója az állattartás. Ez a viszonylag nagy állatállomány következménye. "Az állattartásnak - különösen a századforduló idején -, de még közvetlenül a földosztást megelőző időszakban is, nagyobb jelentősége volt Nyirlugoson, mint a földművelésnek. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a község parasztsága kevés földterülettel rendelkezett s az is a talaj minősége miatt müvelésre kedvezőtlen volt. így az állattenyésztés fontos szerepet kapott. Ez megmutatkozott a szántóföld müvelésénél is. Kyirlugoson 1930-ig a paraszti földművelésben általános volt a 4 fordulós gazdálkodás. A statisztikai adatok szerint a II. v.h. előtti időszakban /1935/: 1 /vagy kevesebb/ holdas családnál : 210 2-5 hold : 174 5-50 hold : 297." 38