Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

lakóház mögé kerültek. Ezt igazolja talán az le, hogy van olyan telek, ahol a régi, már használhatatlan istálló még áll a lakóházzal szemben és az ujat már a lakóház mögé építették. Az istállók, melyek a lakóház mögött állnak, általában ujabb építmények. Az istállót tehát a szük telek és a hatósági szabályzat szorította a lakóház mögé, ha volt rá lehetőség, akkor a lakóházzal szemben igyekeztek építeni, - és ez más építményre is vonatkozik - hogy az udvar lehetőleg minél kevesebb helyet foglaljon el a kertből. Az istálló minden esetben az udvarra nyílik. Ahol sok állat volt, ott az istálló mellett még föl- jiólat

. földi istállót is készítettek. Byári estéken,mikor az istálló nagyon meleg.akkor az esténként hazajáró fejős jószágot és az igavonó jószágokat n

yári álláshoz

, nyári jásgojhoz

. nyári istállóban kötik ki. /Ez a nyári állás csak kevés helyen fedett, az eaetek nagy részében csak egy leásott ágasról van szó, melynél egy jászojt helyeznek el. Állandó, fedett nyári istálló csak néhány telken volt. A nyári állás helye általában az udvar, de kis udvarok esetén a szürün helyezkedik el. Az udvaron található a disznósól is. Előtte kollátnak nevezett kifutó van. A disznósól gyakran nem különálló építmény, hanem a góré alja szolgál disznóeÓlként.Ahol nagyszámú sertést tartottak, ott különálló disznósól is van és a góré is disznósóiként funkciónál. A malacok - amig jó idő van - szabadon vannak az udvaron. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az udvaron sok eperfa van; nyáron ezek árnyékot adnak, a lehulló eper pedig szinte egész nyáron táplálékul szolgál a szabadon futkosó malacoknak és a baromfiaknak. Baromfiéi régebben nem volt a telkeken, ma is kevés