Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

másik oldalán, vagy egy fedél alá épült a lakóházzal, esetleg a lakóház mögött lévő különálló építmény. Az általam vizsgált 30 teleknél: Lakóházzal szemben az esetek 40 %-a Egy fedél alatt n 32 %-a Lakóház mögött /külön/ n 28 %-a A számok természetesen nagyon viszonylagosak, azt azonban mégis jelzik, hogy a három tipus nsgyjából hasonló arányban fordul elő. Van a faluban néhány telek, ahol as istálló az utcával párhuzamosan, az udvar végében áll, mintegy lezárva ez udvart* Az adatközlők szerint ez korábban gyakori volt, ma már azonban csak elvétve fordul elő. Ez csak a legszélesebb telkeknél fordul elő. Ezeken a helyeken az istálló vagy kamarával, vagy kocsiszínnel épült egy fedél alá. Elrendezése ezerint egytipusba soroltam ezeket a lakóházzal szemben elhelyezkedő istállókkal, mert ez esetben is a lakóháztól különálló építmény az istálló, s a lakóház hossztengelyéhez sem csatlakozik. Megfigyelhető, hogy főleg ott épült egy fedél alá a lakóházzal az istálló, ahol a telek keskeny, az udvar kicsi, s az istálló nem is férne el a lakóház mellett. Itt az istálló kisebb és általában kevesebb állatot tartanak. A kis, ezük telek a vagyoni helyzetnek is kifejezője. A lakóházzal szemben álló istállók mindig nagyobbak, több állat fér el benne. A trágyadomb az istálló közelében van, azoknál az istállóknál, amelyek a lakóházzal szemben állnak, gyakran ma is az utcai kerítés mellett. Ilyen tipusu istálló régen nagyobb szambán volt. Szabolcs vármegye 1896-ban rendelettel tiltja, hogy uj ólakat építsenek az 32 utca mentén. •* Ekkor újra tilalmazzák a trágyadomboknak az utca mentén való elhelyezését is. 34 Ezek a rendeletek azt jelzik, hogy ezeket az istállókat a mult század vége óta nem lehetett újjáépíteni. Az uj istállók tehát már a