Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

kaszálója ás óOO ül 3zőlcje volt. Sgy telekalja föld 4 fertály

nak felel meg. /Mások 4-16 fertálynak mondják, de a 4 fertályt kell elfogacnunk, mert a fertály szavunk a námet, .Viertel' szó nyomán negyedet, valaminek a negyedrészét jelenti./ c2 Egy fertály föld ezek szerint 8-10 holdnak felelt meg. A falu határát 4 fordulóban művelték. Az első forduló az őszi

, a másik a tavaszi

, harmadik az ugar

, a regyedik pedig a legelő, "A határ fele igy tulajdonképpen állandóan legelő volt, aminek következtében intenzív állat21 1 tartással kell számolnunk." Jizek szerint teh-t egy egész telkes gazdának minden fordulóban volt egy fertály földje. Ennek a müveit földterületnek, s paraszti gazdaságnak a központja a belsóség

, a beltelek. "A telakregyüttes szerkezeti szempontból maga a f

a

_ 24 . lu. A haz es az udvar, ill. a szűkebb értelemben vett telek a településnek magja. A telkek gazdasági funkcj íj , formája, beosztása, egymáshoz való viszonya befolyásolja a település formáját és életét. A telkek beosztása viszszatükrözi a gazdálkodást, a földmüvelés és az állattenyésztés kapcsolatát, jelentőségét. Az udvarok, a telkek fail kifejezői a parasztság gazdasági és táreadalmi rétegeinek, s bizonyos körülmények között az etnikai viszonyoknak. A telek ás beosztása a gazdálkodás megváltozásával s ezzel kapcsolatban a társadalmi viszonyok átalakulásával uj formát ölt, és átalakult formájával uj igények szol gálatába lép." 3 Ezeken a tényezőkön kivül azonban az államhatalom, annak helyi szervei, ill.az önigazgatás helyi szervei nagyban befolyásolják a telkek berendezését, ill. azt, hogy a gazdasági jelleget tükröző épitmányeket hova lehet épiteni. Azt tehát, hogy egy udvaron milyen épülettipusok