Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

állnak, azt a gazdálkodás, anyagi feltételek, esetenként személyi feltételek és a szokás határozza meg. /Anyagi feltételek alatt értem a földrajzi környezetet ás a rendelkezésre állé anyagfajtákat is./ Abbaoazonban, hogy az egyes építmények milyen rendben helyezkednek el az udvaron, már az emiitett "szervek" szerepe sem elhanyagolható, bár kétségtelen, hogy a hagyományban koncentrálódott tapasztalat és a gazdálkodás jellege ebben az esetben is mérvadó. "A parasztgazdaság központja a belső telek,az udvar,a rajta lévő házzal és több-kevesebb építménnyel. Itt lakik a parasztember családjával együtt,innen indul el mindennapi munkájára és ide tér vissza;itt helyezi el a gazdasághoz szükséges állatokat, szerszámokat, valamint a •zántóföldről betakarított terményét. Az udvar zárt egység: egy parasztcsalád önálló gazdasági tevékenységének 26 és a család életének területe, központja." "Az udvar egység, melyben az építmények csoportosítása, elrendezése az egész gazdaság közös érdekeit szolgálja." 27 A gazda faluban lévő belsőségének a rajta álló építményekkel beltelek

, vagy porta a neve. A porták területe átlagosan egy hold. Ez egy egész porta

. /Valószínűleg ez le a jobbágytelek intézményének maradványa./ Ami ennél nagyobb, az a na

gyporta

. A 100-1600 négyszögölig terjedő területű porták neve a félporta

. A telek /porta/ vonala általában merőleges az utca vonalára. Erre vonatkozóan egyelőre csak ujabb szabályrendeletet sikerült találnom /1943-ből/. A rendelet szerint porták eldarabolása esetén a házhelyek határvonalait legalább 10 méter mélységig az 28 útvonalra merőlegesen kell kimérni. Véleményem szerint ez ujabb követelmény lehet, főleg azóta születhetett, mi-