Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Kücsán József:A nyírlugosi udvar gazdasági épületei

karmányt a azénapadlásr51 a tartóba lökték. A szénspadlást mindig az első kaszálásból - az anyaszénáből • töltötték fel,

s ha az elfogyott nem pótolták, hanem a depóból vagy a kazalból hordták a szénát, mivel a padláson átvette az istálló gőzét és megdohosodott, /Az első kaszálásból származó széna azért nem romlott meg, mivel az még a nyár és az ősz folyamán elfogyott, amikor az állatok keveset voltak az istállóban és a szellŐztetéa is rendszeres volt. Földlstálló. A fennálló istállók mellett nem szabad elfeledkeznünk a Nyírség egyik jellegzetes építményéről, az un. fó- diól

ról. "A földói kezdetben időszaki téli ól volt, a gyengébb, vagy az un. "kezes jószág" számára. Állandó istállóvá csak akkor vált, amikor magasabb falat kapott s a föld fölé került, ól nevét azonban máig megtartotta." ' A putriszerü földópitmények csehszlovákiai, magyarországi, jugoszláviai, bulgáriai, romániai elterjedésére Yéclav Florec közül térképre vetített adatokat.

10 A földói részletes és a nyirlugosival megegyező leírását adja Ebner Sándor a nyírségi Gebéről, smi szintén egykor elterjedt voltát igazolja. 11 A fődiól építésének első fázisa a gödör kiásása, ami 600-800 cm hosszú és 300-400 cm széles, 110-150 cm mély. A következő lépés a három, egymással párhuzamosan felállított páros ágasfásváz elkészítése, majd a gödör falának biztosítása, a már leirt módon. Amikor mindezzel elkészültek, építeni kezdik a fedél vázát. Ebben a fázisban a már leírtakhoz képest a munkafolyamat annyiban változik, hogy elkészítik e bejáratot a következő módon. A gö-