Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Kücsán József:A nyírlugosi udvar gazdasági épületei

mellett álló jászol

, vagy jászoj

. amely egymástól 80-100 cm távolságra leásott 100 cm magas cölöpökhöz rögzített 60 cm mély, feneke felé szűkülő deszkaláda, vagy sürün egymás mellé szegezett dorongok sora. Amennyiben lovat le tartanak az Istállóban, ugy a ló fejmagasságában rácsot szerelnek a falra.A rács egyik oldalát a falhoz rögzítik, a másik - felső - oldalát 40-50°-os szögben megdöntve kötik a falhoz. A rács fokai olyan sürüségüek, hogy a ló szája beférjen, de a feje már ne, igy mindig csak megfelelő mennyiségű takarmányt tud kihúzni magának. A jászol felső-külső peremén erősen a földbeásott cövekekhez rögzítve - többnyire csapolva - fut végig a 10-15 cm átmérőjű prómfa

, amelyet bizonyos távolságokban átfúrnak s a lyukakba karikákét erősítenek. Ezekbe a karikákba fűzik a kötőféket ill. a borjukötelet vagy láncot, amivel az állatokat kikötik. Ha rugós lovsk álltak egymás mellett, akkor közéjük strajfát raktak, hogy kárt ne tegyenek egymásba. A strajfa a ló teBthosszánél 40-50 centiméterrel hosszabb, 10-15 cm átmérőjű rud, aminek egyik végét a jászolhoz, másik végét kötéllel a gerendához erősítettek, a földtől 60-80 cm .magasságban. Ezelőtt 30-40 évvel még voltak olyan iBtállók, amelyekben szénatartó volt. Ez a szénatartó az istálló beosztásától függően vagy a bejárat mellett vagy a bejárattal szemben a fal mellett helyezkedett el. Vázát négy földbeásott, a mennyezetig érő oBzlop képezte,amelyek egy képzeletbeli négyzet csúcsain helyezkedtek el. Az oszlop képezte,amelyek egy képzeletbeli négyzet csúcsain helyezkedtek el. Az oszlopokat 120-140 cm magasan bedeszkázták, igy tulajdonképpen egy ládát alakítottak ki. A szénatartó felett volt egy nyilas, smelyen keresztül a szükséges ta-