Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)
Kücsán József:A nyírlugosi udvar gazdasági épületei
tár vizenyős területén vágták, az utőbbi két anyagot rövid élettartama miatt lehetőleg nem, vagy csak ideiglenes épitmények fedésére használják. A szalma mindenkinek megterem, a legjobb a tetőfedéshez a rozsezalma, mivel az erősebb, vastagabb és hosszabb szálú, tehát tartósabb. A napraforgószárat /kóró/, nagy mennyisége és olcsósága miatt használják, de akik ezt felhasználva építenek, számolniuk kell azzal, hogy rossz nedvességtürésből kifolyólag gyakori cserére szorul. Fontos alapanyag még a föld, amit sár formájában használtak fel falazásra. Nem mindegy, hogy milyen az alkalmazott föld agyagtartalma - tapadási tulajdonságai miatt - igy azt jól kellett kiválasztani a homokos határban. Az alapanyagok után szólnunk kell a különböző vázalapformákról, amelyeket a már felsorolt anyagokból készítenek. Természetes, hogy szilárdsága, tartósága miatt a váz alapanyaga a fa, aminek vastagsága és hosszúsága mindig az elkészítendő építmény funkciójától, a váz megterhelésétől függ. 1. A cölöpözésnél megfelelő vastagságú és hosszúságú rudakat 30-70 cm mélységben a földbe ásnak vagy alsó végét kihegyezve a földbe vernek, olyan sürün, ahogyan azt az ékítmény jellege megköveteli. A földbeásott cölöp talajszint alá kerülő részén a háncsét meghagyják, hogy a nedvességnek minél jobban ellenálljon. Ha viszont a kihegyezett karót verik a földbe, akkor kérgét lehántják, nehogy visBzagyür'dve akadályozza azt a haladásban. 2. Az ollóágasos alapformánál az X-alakban összetett és rögzített rudak felső két szára csak 15-20 cm hosszú, igy ez az ágasfa szerepét tölti be anélkül, hogy a függő-