Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Kücsán József:A nyírlugosi udvar gazdasági épületei

leges ágas akadályt jelentene. A gerincet képező gerenda egyik vége az ollő kát felső szára, másik vége a földre támaszkodik. Mind ez ollóágas, mind a gerinc^erenda földdel érintkező végét a földbe mélyitik, hogy a váz szétcsúszását megakadályozzák. 3. A páros ágasfás alapformát tulajdonképpen két egyenlő magasságú ágasfa és a rájuk fektetett vízszintes gerenda alkotja. 4. Az előzőnél gyakoribb a két, egymással párhuzamos- san felállított páros ágasfa vázalapforma, amely két, az előző pontban leirt konstrukció egymástól megfelelő távolságban való felállításából készül. Általános, hogy ez egyik ágesfapár alacsonyabb, igy a tetőnek megfelelő lejtést adnak. Ez sz un. féltető vázmegoldésa. 5. Ugyancsak a páros ágasfás alapforma alkalmazásából származik a három, egymással párhuzamosan feláll i

t ott páros ágasfás vázalapforma, ahol mint az megjelöléséből is kitűnik, három, már ismertetett konstrukciót állitanak fel, leggyakoribban ugy, hogy a középső magasabb, mig a két szélső egyenlő távolságban van a földtől. Ezesetben is biztosítják tehát a tető megfelelő lejtését. Ez az un. nyeregtető alapformája. Természetesen az "ágasfa" megjelölést nem kell értelemszerűen venni, lehet az oszlop is, aminek végén egyszerű csapoléssal biztosítják a vízszintes gerenda rögzítését. 6, Külön vázalapformaként, - de mindenképpen az előzőekből származóan - kell tárgyalnunk az un. depóvé- zat. Ez a vázforma két különböző alapterületű és magassága, egymással párhuzamosan felállított páros ágasfás konstrukcióból készül, mégpedig ugy, hogy a kisebb alapterületű, de magasabb téglalap alakú vázat a nagyob alapterületű, alacsonyabb, ugyancsak téglalap alakú váz egyik