Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)
Lukács László: Nyírlugos évszázadai
tén betelepülőről sem. Pedig 1720-ban már a közeli Máriapócs, Kyirgelse, Nyírpilis és Nyirbéltek egészen, Piricse fele részben, Pócspetri harmadában, Nyirgyulaj és Nyirmi14 hálydi negyed részben ukrán telepesekből all. Pontosan tudjuk, hogy Nyirgelsére 1710-ben érkeztek rutén jobbágyok. Valószínű, hogy Lúgoson is ebben az évtizedben telepedtek le a görög katolikus rutének. j betelepedés évéről nincs pontos irásos feljegyzés, de az említett 1923-as tanuvallatási jegyzőkönyv már az"orosz Pap házé"'17 » « ról beszél. A lugosi ukránokról először egy 1773-ban 18 készült helységnévtár tesz említést. Szirma y Antal 1810-ben igy mutatja be Lúgost: "Lakosai oroszok, Temp19 lomjok fából épültt, Papjok is vagyon." r Az ukrán telepítést a község elöljárósága is megemlíti 1865-ben Pesty Frigyeshez küldött leirásában: "lakosai hajdan mind orosz ajkú lakosok 's ó hitűek voltak, most azonban már azok u20 tódai g.egyesült vallást követnek." A széhagyományban az él, hogy a lugosi ukránok Kára_ ; . : 21 maros megyéből, 3edóhazá ról települtek ide. Körtvelyes22 sy Gyula 40 ukrán család letelepedéséről tesz említést. 1880-ban a falu 1830 lakosából 471 vallja magát ukránnak. 23 Az ukránok betelepedése előtt a község két részből állt: Lúgos és Kisiugos egy-egy dombtetőre épült. Az ukránok a kettő közötti alacsonyabb területet foglalták el, ide építették házaikat. 2 ^ Fényes Elek 1839-ben "magyar-tót" falunak nevezi Lu25 gost. A XIX. szazad e~so évtizedeiben a Károlyiak telepitették ide a római katolikus szlovákokat. 1865-ben Pesty Frigyesnek irta a lugosi elöljáróság: "Római Cathoiicusok is vannak mint egy 900 lélek, ezek nagy része mostanában települtek le a* felső tóth megyékből,* s szláv o.
