Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

4. Honismereti Szakkör, Vásárosnamény: Adatok a vásárosnaményi járás felszabadulás utáni történetéhez

ták mellé állt és 192 család 798 hold földet kapott.Az alap 8 hold volt és további családtagonként még 1200 öl. A bizonytalankodást amely ezt az időt még jellemezte

; igazolja, hogy a földosztó Kalucki Gyula és Eyárádi Bertalan az ideiglenes kormánytól kértek utasitást a földosztáshoz. A kiosztott földek egyrészét nem akarták megművelni, mert fülükbe csengett még az intéző szava, aki visszajövetelét igérte. Később mindenki több földet szeretett volna, mint amit kapott. A célt elérte a földosztó bizottság, megszüntették az uri birtokot, mely alapja volt a nagyarányú kizsákmányolásnak és a földet egyenlő arányban kisparasztok és nincstelenek kezébe adták. Az emberek még ma is elismeréssel emlékeznek vissza a földosztásra. Gyürén a kommunista párt kezdeményezésére az először alakult földrendező bizottságot átszervezték s ezzel igazították helyre a korábbi helytelen földmérést és intézkedéseket. Hitelesen nem tudjuk bizonyítani, de a visszaemlékezések alapján líagyvarsány ban a földosztó bizottság már 1944 őszén földet osztott s kb. 1100 hold jó termő földön vette kezébe sorsának irányítását a község népe, s termelt a maga és családja boldogulására. Aranyosapátiban a földreformtörvény megjelenése után a megerősödött pártszervezet a nemzeti bizottsággal együttműködve létre hivta a földosztó bizottságot, elnöke Rácz Béla. A bizottság megalakulása után számba vette a kiosztásra kerülő földet. Családtagonként 1 hold földet juttattak, s ezzel a nagyobb családokat segítették. Az 1IKP élen járt a politikai munkában. Buzditotta az embereket, hogy bátran igényeljék a szétosztásra kerülő földet. Vigyáztak arra, hogy a jó és rossz minőségű föld arányosan kerüljön