Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

4. Honismereti Szakkör, Vásárosnamény: Adatok a vásárosnaményi járás felszabadulás utáni történetéhez

irányában. A szovjet harcosok körülbelül négy hétig tartózkodtak elég nagy szánban Aranyosapátiban, mig sikerült Záhonynál, a Tisza vonalánál az ellenség erejét megtörni, tovább vonultak hazánk többi községei felé,majd városai; felszabadítására. Tisza jobb partján Tiszaszalka községet még 194-4 okt. 26-án is egy német rádiós szakasz tartotta megszállva, akik kapcsolatot tartottak fenn a visszavonuló német parancsnoksággal. Beregszáz irányából Barabás és Vámosatyán keresztül, már október 14-től megkezdték a visszavonulást Lónya irányába a németek. 26-án elhagyták a községet, majd 30-án érkeztek meg Barabás felől a szovjet- egységek, akik felszabadított területnek nyilvánították Tiszaszalkát is. A községi előjáróságot megbizta a szovjet parancsnok az igazgatási teendők vezetésével és közölte, hogy a szükséges utasitásokat meg fogják adni. Tiszavid, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Mátyás, Lónya községekben a felszabadítást korábban

( már október 28-án a Tiszaszalkán megjelent szovjet járőrök hajtották végre. Ez a vonal kívül esett a harciszintéren, igy akadály nélkül jutottak tul Lónya térségén már október 29-én.A felszabadítást ezekben a községekben is az tette ténnyé, hogy a szovjet járőrök a község elöljáróit felkeresték és megbizták őket az élet újra szervezóéével, a gazdasági munkák szorgalmazásával és az iskolai élet megindításával. Tarpa, Beregsurány, Hete, Gulács, Marokpapi, Beregdaróc térségében a felszabadító csapatok 1944 október 26-án érkeztek. Voltak helységek, pl.Jánd, ahol már ezt megelőzően 10 nappal Gulács felől felszabadító járőr érkezett, akik azonban akkor még elhagyták a falut. Harcokra nem került sor ezekben a térségekben, ellenben a németek a visszavonulók nyomát mindenütt otthagyták,Hetéből az összes szarvasmarhát