Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

4. Honismereti Szakkör, Vásárosnamény: Adatok a vásárosnaményi járás felszabadulás utáni történetéhez

el akarták hajtani, s hogy nem sikerült, az Kardos József pásztorembernek köszönhető, aki az erdőben rejtette el a csordát. Gelénesbe Beregdaróc felől október 27-én érkeztek a szovjet partizán egységek, akiket a szovjet hadsereg jól felszerelt. A községet Barabás felé hagyták el, nem álltak meg, csak néhány szovjet tiszt köszöntötte barátságosan az utmentén várakozó lakosságot. Barabás község október 28-án szabadult fel.Csarodát nem érintette a szovjet csapatok átvonulása, ide kisebb alakulat azután érkezett, amikor már a környező községek fel voltak szabaditva,

s ez a katonai egység hosszabb időn keresztül állomásozott Csarodán. Jándra két lovas felderítő érkezett, akik először meggyőződtek, hogy a németek már elhagyták a falut. Azután értesítették egységeiket, akik megérkezve a községbe elbeszélgettek az oroszul tudókkal, de még aznap este Gergelyugomyára mentek át, ahol létre hozták egy kisebb parancsnokságot. Megtörtént a járás területeinek katonai felszabadítása Az eddig elmondottakból is kitűnik a felszabadító szovjet hadsereg egységeinek segitő szándéka: a rend, a nyugalom helyreállításában, mindennapi élet megindításában.A lakosság fellélegezve ismerte fel a helyzetet,ki előbb, ki utóbb, de megértette,hogy az uszitó propaganda, amelyet korábban akár a hazai fasiszta erők, akár a német megszállók részéről a Vörös-Hadseregről terjesztettek a lakosság körében, mind nem igaz. Megkezdődhetett az uj élet! 2. A KMP megalakulása és a nemzeti bizottságok tevékenysége Mielőbb részleteiben vizsgálnánk meg a rend helyre állításában, a gazdasági élet megszervezésében tevékenykedő nemzeti bizottság munkáját, vessünk néhány pillantást az egész járás sajátos helyzetére. Szatmár megye a katonai felszabadításkor átmenetileg