Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

4. Honismereti Szakkör, Vásárosnamény: Adatok a vásárosnaményi járás felszabadulás utáni történetéhez

HONISMERETI SZAKKÖR, VÁSÁROSNAMÉNY: ADATOK A VÁSÁROSNAMÉNYI JÁRÁS FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÉHEZ 1. A felszabadulás körülményei Vitka térségében 1944 október végén a kétségbeesetten, fejvesztve menekülő fasiszta hordák, elkeseredett utóvédharcokra törekedtek. Minden eszközt felhasználtak arra, hogy a felszabadító csapatok előrenyomulását megakadályozzák. A visszavonuló német hordák és magyar csatlósaik, Vitka állatállományának nagy részét elpusztították, vagy elhurcolták nyugat felé. A Kraszna két hídját levegőbe repítették. VásárosnaményVitka-Mátészalka vasútvonal sinpárjai több helyen kifli alakban, felhajolva meredeztek az ég felé. Vitkán 1944 október 27-én este jelent meg az első szovjet és román közös felderitő raj. Másnap délelőtt Nagydobos és Nyirmada felől érkező szovjet és román alakulatok felszabadították a községet. Az ellenség szinte megadóan vonult ki e területről, bár a nyugati határrészen - Vitka,Nyirmada és lik községekben még egy végső ellenállást próbált kifejteni, sikertelenül. Vásárosnamény 1944. október 29.-én szabadult fel. A Szamos folyón nem volt komp közlekedés, mert a kompot a nyilas katonák Lónyára húzatták. Olcsvaapátit és Panyolát a járhatatlan sártenger miatt nem lehetett megközelíteni. Igy elkerülte óket a német visszavonulás, és a község felszabadítása is sajátságos módon zajlott le. Vitka, Olcsva, Vásárosnamény térségének felszabadítása után, Olcsváról két szovjet tiszt érkezett Apátira csolnakon átkelve a Szamoson. Felkeresték a község biróját és a lelkészt, kérve őket, hogy hozzák a lakosság tudomáséra, hogy nem ellenságként, hanem felszabaditóként jöttek, és ennek bizonyságául kérik a községet, hogy kezdjenek hozzá a munkához, kezdjék el a normális életet