Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

4. Honismereti Szakkör, Vásárosnamény: Adatok a vásárosnaményi járás felszabadulás utáni történetéhez

Mondanunk sem kell, hogy a község fellélegzett s elkezdte a sürgető őszi betakarítást és a vetés munkálatait. A szovjet csapatok november 1-én érték el Kisvarsányt, ahol a visszavonuló magyar csapatok tüzérsége halálra seb-, zett egy szovjet katonát, akinek sirja a klsvarsányi temetőben van. A polgári menekülők százszámra vonultak át Ilken, azonban a református pap kivételével nem ragadott magával senkit. A visszavonuló németek az iskolai tantermekbe lovakat kötöttek, az iskola felszerelését teljesen megsemmisítették, ablakait leaggatták, a telefonoszlopokat derekbe fürészelték, az állatokat elhajtották,még a kövesutat is felbontották. Az utóvédharcok harctérré változtatták a falut. A németek Gemzséről lőtték az îlki templomot, környékére igen sok lövedék csapódott be, néhány szovjet katona, s. velük Gonda József és 10 éves kislánya esett áldozatul az oktalan lövöldözésének. Október 31-én Ilk is felszabadult. A szovjet katonák helyreállították a rendet és a biztonságot, kitakarították az iskolát és lehetővé tették a tanulást. líagyvarsány községet is a második ukrán front harcosai szabadították fel. Ilk és Vásárosnamény felől érkeztek a községbe október 30-án. A Tisza vonalának elfoglalása, Vásárosnamény felszabadítása már napokkal előbb megtörtént . Katonai szempontból tehát nem volt jelentős a község bevétele, s még az nap este tovább vonultak a szovjet és román csapatok Gyüre felé. A menekülők karavánja Gyürén is keresztül vonult. Szekér - szekér hátán volt. Összezsúfolódtak a gépkocsik,harckocsik, a különböző harci alakulatok. A Gyürén keresztülvezető kövesutat a német hadsereg jelentős egységei is igénybe vették a visszavonulásra. Közben meg-megtelepedve, sok-sok kellemetlenséget okoztak a lakosságnak. Tojás, baromfi, egyéb élelmiszer bőségesen fogyott ebben az időszak-