Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/

.itték fel a takarmányt

err fontosaágát és joggal állapította meg az 1959. január 6-i ülés, hogy az állatállomány nem elég a területhez. Ugyancsak azon a nyáron hivfel a figyelmet arra, hogy hiába szép a sertés állo31 aany, ha nincs szaporulat. ^ A 3oo4/l számú kormányhatározat hozott változást a zarvasmarha állomány felfrissítésében és uj kocaállomány kialakításában. Eredményeként 1959-ben egy-egy tehén fejési átlaga már 24oo liter tej volt. latállomány helyzete:' ..legnevezés: 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 Szarvasmarha 26 9 18 15 11 7 17 21 ebből tehén 2o 7 5 4 7 5 12 12 Sertés : 4o 46 114 84 43 3o 72 44 ebből koca 3 21 16 25 24 3o 2o 23 Ló 6 lo 6 11 8 6 4 5 Liba 14 25 27 Tyúk 2oo 58 387 Tehát az állattenyésztési összérték emelkedése forintban: 32 1952 1953 1956 1958 1959 81.154 87.420 ll.loo 228.ooo 159.ooo A sertésfiaztató hideg volt és fertőzött,ez sok elhullást eredményezett. 1959 tavaszán a járási tanács és járási pártbizottság segitségével a SER1ÍEVÁL istállóinak egy részét megkapta a tsz, igy az állománynak megfelelő szarvasmarha és sertés elhelyezési gondjaik pillanatnyilag akkor megszűntek. A baromfifélék tenyésztésében az első években tettek bizonyos lépéseket nem is lebecsülhető eredménnyel, erre szoritotta őket a baromfi beadási kötelezettség is.