Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/

Tárgyalt időszakban is fennállt a termelőszövetkezetekre jellemző helyzet, hogy mig a szántóterület nagyrészét közös müvelés alá veszik, addig az állatok jelentős része a háztáji gazdaságokban van. így aztán a háztáji állatállomány ellátásához szükséges takarmányalapot is a tsz-en belül kellett előteremteni, sokszor nem is kis nehézség árán. A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet vetésszerkezetét 1959-ben érdekes összevetni a járásban működő termelőszövetkezetével: HeteHövény neve: Vnamény Tszalka Olceva Fejércse Vörös Cs. Búzakalász üj Elet Szikra Kenyérgabona 3o.3 28.8 31.2 29.9 Takarmány gabona 37.3 29.8 24.8 31.5 Burgonya 5.2 3.9 6.4 2.7 Cukorrépa 4.8 3.9 11.3 2.7 Napraforgó 6.5 3.3 2.7 Olajos növény 6.5 3.3 2.7 Rost-kender 3.9 Dohány 3.7 2.6 3.9 Lucerna régi 9.- 3.4 3.9 1.1 Borsó 1.3 Lucerna uj 5.1 Türöshere régi 8.8 5.2 6,- 16.1 Egyéb pillangós 3.4 5.6 Szántóföldi zöldség 1.3 1.6 Egyéb 3.9 3.9 3.5 Összesen: 134.- kh 382.- kh 311.- kh 186.-kh Már 1959-ben a legjobb szövetkezetekkel egybevetve a vásárosnaményi Tőrös Csillag vetésszerkezete elárulja

; hogy a nagyüzem kialakitása, megszilárdulása tény.liem a sokféle növény termelése jellemzi, hanem a fő növények