Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

5. Kerezsi Mihály: Kisszekeres katonai felszabadulása és a földosztás

sitették. A fő szervező az akkori közjegyző Kézi László és Végh Bndre iskolaigazgató volt. A gyűlés megkezdésekor felolvasták a kormányrendeletet, mely ezeréves vágyát váltotta valóra a parasztnak. Földosztó bizottságot választottak. Elnöke: Tóth Berna th. Tagjai:Varga István, Armos István, Papp Gyula, Taraczközi György, id, Ruszka András, ifj. Halász József. A földosztást először a gyűlések sora előzte meg. Először meggyőződtek telekkönyvileg a szétosztandó terület tényleges nagyságáról, utána felmérték a lakosság igényét, szociális helyzetét. Figyelemmel voltak különböző állami tartalék visszahagyására is. A földet ugy osztották,hogy mindenkinek arányosan jusson a jobb és kevésbé jól termő és művelhető földből. Családtagonként 2 kh.jutott.Az adminisztrációt követte a tényleges földmérés. Karókat készitettek. Öles léccel, szalaggal mérték a terűletet, a karóra rákerült az uj tulajdonos neve. Az uradalmi gazdasági felszerelést a volt cselédek kapták meg. A cseléd-lakásokat, amelyekben még, öt hat család is lakott együtt, szétosztották, lebontották és mindenki a rá eső részből lakásra alkalmasabb kis házat épitett magának a tanya helyére, ahol kimérték az uj utca helyét. Azokat az épületeket, amelyek gazdasági vagy kulturális célra alkalmasnak találtak, meghagyták, vagy eredeti formájában vagy átalakítással használhatóvá tették. Ilyen volt a nagymagtár, ami még ma is jó állapotban a termelőszövetkezet tulajdonát képezi. Az urasági kastély, ami bői akkor iskolát alakítottak ki, ma pedig korszeri óvodát létesitette:: benne. Kisebb na-