Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

5. Kerezsi Mihály: Kisszekeres katonai felszabadulása és a földosztás

gyobb zördülések voltak, mert bizony igavonó állat nem állt mindenkinek rendelkezésére. Rokonok, szomszédok összefogták az egy kis tehenüket és igen nehéz körülmények között megkezdték a gazdálkodást. Azoknak akik már a Közjóléti földeken gazdálkodtak könnyebb volt, volt lovuk. Az első nehéz év után mind könnyebb lett, jutott a családnak és jutott a közterhek viselésére is. A földosztás befejezte után a Földosztási Bizottság munkáját elvégezte, mandátuma lejárt, igy a munkákat teljes egészében a földmérnökök vették át. Felülvizsgálták a mérést és a földet telekkönyvileg átruházták a lakosságra. Mindenki birtok ivet kapott, azon meg volt jelölve a földterület nagysága dűlőnként és aranykorona értékben. Végh Endre visszaemlékezései alapján, Mátészalka 1975.