Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)
5. Kerezsi Mihály: Kisszekeres katonai felszabadulása és a földosztás
KEREZSI MIHÁLY: KISSZEKERES KATOKAI FELSZABADULÁSA ÉS A FÖLDOSZTÁS Október első napjaiban 50-60 fős német csapat jelent meg a faluban, s itt elhelyezkedtek. Páncélos csapat lett volna,de egyetlen páncélos felszerelésük sem volt már. Meglehetősen barátságosak voltak,a faluban nem csináltak semmiféle kellemetlenséget, de amikor a rádióban beolvasták 1944. október 15-én a Horthy-féle proklamációt, attól a pillanattól kezdve csak fegyveresen jártak a lakásban is, és roppant gyanakvóan viselkedtek. Október 10-én a Köz.ióléti Szövetkezet tisztviselői Kisszekeresen gyülekeztek. Egynéhány szekeret ponyvatetővel szereltek fel, s október 13-án elindultak. Minden családnak jutott egy szekér, s azt megrakták élelemmel meg mindennel ami értéket jelentett, zsir, cipőtalp, textilfélék, ami bőségesen volt a Közjóléti Szövetkezet raktáraiban.De nem utolsó sorban ellátták magukat pénzzel. Ezután egy esős éjszakán ujabb német csapat érkezett, fegyverük, felszerelésük ezeknek sem volt. Libát, kacsát fogdostak az udvarokon, jóllaktak és másnap teherautóikon tovább mentek. Óriási rémületet keltett a faluban, hogy a németek a férfiakat magukkal hurcolják, de ez nem bizonyult igaznak, bem is tehették volna, mert akikről szó lett volna, szétfutottak a határba.Az erdők, bokrok, árkok elrejtették a megrémült embereket és családjaik estefelé szedték össze őket, amikor a németek már elmentek. Az idegeket a végsőkig feszitették a szovjet katonákról e r k e z ett rémhírek. Menekülni? Nem menekülni? A közjegyzői hivatal dobszóval, Írásbeli felhívással,