Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

Rákóczi nyomában a Tiszaháton

lékezik róla. Ken kevesebb lelkesedést és hazaszeretetet tanúsított Bereg népe az 1848/49-es szabadságharcban sem, s nem adott kevesebb honvédet és népfelkelőt a hazának, mint más tájak! Beszéltünk nagyon öreg emberekkel, akik gyermekkorukban még hallgatták a 48-as hősök szavát. íme a félreismert tiszaháti nép, amelynek komoly értékei vannak, amelyik szívből szereti hazáját és tud áldozatot hozni érte! Aki elmarasztaló Ítéletet akar kimondani fölötte, ne sajnálja a fáradságot, megismerni előbb küz delmes múltját, nehéz földrajzi viszonyait. ïïe restelije a fáradságot bepillantani, sőt mélyebb betekintést szerezni a nép mindennapi életébe, szorgalmas munkájába! Beszélgessen fiatallal és öreggel, hogy megismerje a beregi embert ! ITe hozzon senki elhamarkodott Ítéletet fölötte azért, mert talán nehezebb megismerni, mint más tájak népét! Az elzárt földrajzi viszonyok, a sok régi ellenséges zaklatás tette ezt a népet zárkózottá, bizalmatlanná. De akinek a lelkében megérzi a feléje sugárzó szeretetet, megbecsülést, az előtt megnyilatkozik és megmutatja lelkének sok értékes, szép vonását! Feltetszik előttünk, mint valami délibáb, a táj egykori képe. Szélesen szétáradva, szeszélyesen kanyarogva övezi a Tisza. Sok víztükör csillog beljebb is a lapályos síkon. Susogó nádasokban vízimadarak százai. Vízből kiálló hátakon, gorondokon fehérlő marhanyájak legelik a sását, füvet, llásutt végnélkülinek látszó rengeteg sűrűsödik, benne ridegen makkoló kondákkal, még a messzebb Alföldről is. A Tiszánál kezdődik ez a rengeteg és a Kárpátok túlsó oldalán végződik. Itt a síkon úgy hívják: Bereg erdő. Falu csak itt-ott van benne,favágók által nyitott tisztáson; ezek az Erdőköz települései. Helyenként szénégetők tanyáznak, másutt halászik a falu apraja-nagyja, de senkit sem 3.