Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)
Rákóczi nyomában a Tiszaháton
nyait a magyar haza,a magyar néprajztudomány számára. Munkánknak e célkitűzésünkön kivül még egy na>_:y eredménye, jó oldala is lesz: mind a szakköri tagok, mind a többi tanulók, akik tevékenységünket figyelemmel kisérik, megértik gyűjtésünk jelentőségét, megtanulják népi hagyományaink megbecsülését, s hazánk és népünk szeretete, aminek növelésére iskolánk oly nagy gondot fordit, még nagyobb mértékben fokozódik bennünk. Szakkörűnk minden tagját áthatja az a gondolat, hogy mindnyájan, akik könyvet és tollat forgatunk, felelősek vagyunk hazánk e számunkra l egkedves ebb, de az elzártsága miatt talán elmaradottabb tájegysegének népéért, népi kult úrájáért, értékes történelmi emlékeiért! A mi feladatu nk ezért dolgozni, népünket saját értékeinek megbecsülésére ránevelni , de nem utolsó sorban - a tiszaháti nép megbe csülését kivívni más tájak szívében! Meg kell mutatnunk végre, hogy mi nem vagyunk sem " sötét Eereg ", sem " beteg megye "! Ha az iskolázottság terén régebben voltak is nagy fogyatkozások, most annál erősebb a fiatalság vágya a tanulás után. líéphagyományainkban is vannak értékek, csak a mi gondos, lelkes felkutató és megőrző munkánkra várnak! A történelem dicső emlékeiben sem vagyunk szegényebbek más tájaknál, hiszen Árpád fejedelmünk Beregen vezette át honfoglaló seregét, itt léptek őseink először magyar földre e drága hazában! Volt hőslelkü Zrinyi Ilonánk, innen indultak nagy szabadsághősünk, Rákóczi zászlaja alá az első kurucok, egyre növekvő sereggel. Ez a föld ringatta Esze Tamás bölcsőjét,a közelben voltak Rákóczi első, nagy győzelmei, mindenki az ő híve volt, mindenki kuruc volt ezen a magyar szívű földön! A hűség, a ragaszkodás, az önfeláldozó hazaszeretet, amit e táj népe tanúsított, annyira meghatotta nagy vezérünket, hogy még emlékirataiban is megem2.
