Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

1848-as néphagyományok Lónyán

Azér végezték ki üköt, mer megkérdezték, hogy állnak-e a némethez, vagy nem? Azok meg nem álltak, Aradon felaggatták üköt. Aki a német kezébe került, felaggatták." "Édesanyám hat éves kisjány vóut negyvennyóucba. Szürtében laktak. Arra vitték a nagy urakot összeláncolva, ügy vitték falukrul falukra forspontos szekerén. Édesanyám megállott a kapuban, az egyik nagy úr azt mondta neki: "Magyar kislány, hozzál még egyszer egy kis magyar vizet!" - A bátyja meg bíróu vóut, kérdezte, hová, merre. Miskócra vitték üköt, vagy tán ííarymihályba. Kusutért harcoltak a király ellen, mer a király ellene vóut Eusutnak meg a magyarnak, azér fogták el." "Olvastam, hogy a 13 vértanút felaggatták Aradon. De azt má tán Perenc Jóuska csinálta. Olvastam,hogy Eatthyány ebédelt, vendégelés vóut, a német bement: "A hatalom kinn áll,az úr készüljön!" Felakasztották.Eatthyány gróf vóut." "Kusut a kastéljrábul ment el éccaka. Egy zsacskóu főüdet vitt el a nyakába, azt tartotta a feje alatt, míg élt. Azon is halt meg-. Magyarországért harcolt,hat magyarországi főüdön halt meg. Azér ment el, mer berohant az idegeny nép, hát a kezébe ne kerüljön." A világosi fegyverletétel után rövid időre a Lónyay család nyújtott menedéket Horváth Mihály kultuszminiszternek és történetírónak, de erről, mivel titokban tartották, a lányai nép nem tud. A püspök Lónyay János fiával, Lónyay Menyhérttel álöltözetben, egyszerű szekerén jött Vásárosnaményig, majd onnan Lónyay Alberthez ment Eeregsomba, az est leszálltával pedig a legnagyobb titokban Nagylányára jött, ahol már várt'k. Ittlétéről a család tagjain kívül senki nem tudott, még a megbízható cselédek sem, mert azok egy korábbi lónyai tartózkodása következtében már ismerték a történetírót. Itt tartózkodott addig, mig sikerült útle3o.