Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

1848-as néphagyományok Lónyán

ta tartani a főüdjét, amit az uras? gébül kapott. De mikor családosodtak /- az egyke itt ismeretlen fogalom, átlag 3-4 gyermek van a legtöbb családban -/ akkor ment szíj jel ? főüdnek, ahogy a gyermekekre szállott." "Aki azelőütt kari munkával szóugálta az úrdóugát, azóval nem vóut felszerelése meg jószága, az nem fogott főüdet a főüdosztáskor, mer nem tudta vón megművelni. Az ilyen elment az urasághoz cselédnek

, a megmaradt birtokra. ] vre szerződött, kapott komenciót

" /pénzt és természetbeni járandóságot, megállapodás, azaz konvenció szerint; fát, sőt, csizmát, terményt/. "Az uraság főüdjét művelte, az uraság igájjószágán dóugozott

, nem kellett neki főüdadót fizetni." "Aki szegény jobbágy vóut, az cselédnél: ment; vóutak többeken, meg még más falubul is jöttek ide sokan CSeléd^-i a

}- II 'Tevés vóut még akkor a szántófőüd; erdőü vóut mindenfele. Lassan irtogatták." "ílegyvennyóc után kezdték irtani kifele a csirittyá- nok

at /cserjéseket/, bokrokat és a főüdet szántani felfele. Akkor lett az üvék." "Ki kellett cseprentézni a főüdet a bokroktul, hogy szántani lehessen. Az erdőket már lassan kivágták tüzelőre!:, meg építkezéshez, meg a vasúthoz dongáknak. Megmaradt • lak /aljnövényzet, bokros/; annyi vóut belülié, hogy urak nem győüzték irtatni, szívesen odaadták a szegényeknek, tisztétsák ki maguknak." "lilán azután nem vóut szabad az urak erdejébe vágni a fát." "Azut mán a jószágot a legelőn legeltették, az uraság főüdjén tilos vóut. A legelőért bár járt. Ilikor az urak adtai: a falusi csordába bikát, azér három napig kellett húzni a kassát az uraság kaszálóuján." 25.