Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

1848-as néphagyományok Lónyán

"Azut mán az urak is fizettek adóut, de nem sokat; 5-6 krajcárt fizettek egy hóud főüdér." A szabadságkarc helyi vonatkozásai "Jancsi /?/ vóut a vitéze Kusutnak, ó hozta meg a hirt, hogy az ellenség mán bejött az Alfoüdre, harcolni, foglalni." "Az édesapáin testvár je, Barna Péter már nyécadik éve vóut katona ITyíritházán, mikor a szabadságharc kitört. Hazajött elébb, azut a bátyi /bátyúi/ bíréu fiával elment a harcba. ITer.i tudor.,hon vóut a harc, de ITyirithá.zára kellett nekiek menni. Félte::, hogy a csapatjuk már elmegy onnat, oszt ük lemaradnak. De azt mondta a bátyi bíróu: "ITem baj, addig megyünk a iával,, míg utélérük üköt!" /szekerén mentek./ De még megtanált T: a csapatjukat ITyíritházán, mer két napig véutak ott a katonák. Oszt, hogy Barna Péterek elmentek, nagyanyán meg, Barna Péter bátyám anyja elment utána ITyíritházára, vitt egy szekér szilvát is /tehát ősszel mentek el/. Egy fillért se hozott haza, a szekér szilvát mind elosztogatta a katonáknak. A fiát a sok katonák közt nem tanálta meg. Édesapámnak, ?ama Jánosnak is el kellett vóuna menni, de mán akkor nagyapám nem ált, Péter bátyám meg mán nyéc éve oda vóut katonának,, hát a bíróu segétett nagyanyámnak, kiváltották édesapámat két ökör árával." "Lónyi János kapitán vóut a szabadságharcba. A kastély előtt tanétotta a gatyás embereket katonának, hogy menjenek a harcba. Képezte kifele üköt." "Lónyi Gyuri szabadságharcos veut, nagy vitéz vóut. Három legénye vóut, ezek vóutak vele a csatába, Kusut idejébe."