Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

1848-as néphagyományok Lónyán

"Aki szegény vóut, az a telekiéért árendát fizetett az uras-r'gnak /bért/, bankóforintban." "Kis faluk vóutak még akkor a beregi erdőben, kevés főüd vóut, kevés élet termett." "A szegény embernek nem vóut meg akkor egy szekér kolompárja, mint ma, a nagygazda adott neki dologért." em vóut bü kenyér:csak vékával vagy kosárral ertek, nem zsákkal. Mégis eléltek 90-100 évig, nyugodtabban, nem vóut sok gondjuk. Pedig még katonák is vóutak." "Halásztak, csikásztak az uraság vizeiben; neia bánta. Gombát szedtek az erdejében, eladták. 30 krajcár vóut egy kis kosárral." "Szabad vóut faár menni az erdőbe, azt a fát vághatták ki, amelyiket akarták. De azut mán nem vóut szabad; a kövesút vóut a mezsde." "Kegyvennyécig szabad vóut a jószágot akármerre legeltetni, ahon nem vóut vetés. Mer úrdóugát szóugáltak, azér vóut szabad az uraság főüdjén legeltetni." "Az uraság adott a jobbágyainak sóut negyvennyócig, mer addig vóut jobbágyok "Akkoriban nem vóut nagy adók,csak 5-10-15 Frt.A főüd után nem fizettek, mer az nagyon kevés vóut, jobban erdőü vóut. Vóut nagy bot, olyan kétméteres, mint egy napraforgó-góré. Rávésték, ki mennyivel tartozik. A bíróu a vállán vitte a botot házrul házra, kifizették." /az adót/ "Csendőr helyett pandúrok vóutak. Katonát nem soroztak akkor, csak az vóut katona, aki felcsapott.

Péndzes katonák vóutak akkor. Fizetést kaptak. 12 esztendei katonaidőüt kellett kitőüteni." "Vóut pántlikás katonák, mentek a falukon nótaszóval. Vóut verbungos.Sok embert odacsábétottak.Nagyapám a szóugabíróu mellett vóut, az nem engedte katonának a harcba. Mikor vóut a verbungos, oda se engedte." 22.