Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

A lónyai nép és a madarak

legyen közöttük a király.Megállapodtak abban, hogy az lesz a királyuk, aki legmagasabbra tud repülni. Verseny előtt az ökörszem észrevétlenül felült a sas hátára, s mikor az már nem bírt magasabbra szállni, az ökörszem felrepült a hátáról magasra. így ő lett a győztes, s azóta a madarak királya. A fácánt ismerik,de képzeletükben nem játszik nagyobb szerepet. A fekete rigó neve húros rigó

, az örvös galamb székos galamb

. A vadgalamb nagy népszerűségnek örvend.Házhoz is jön. A hagyomány szerint rászállt a megfeszített Jézus keresztfájára és úgy kérdezte. "Mit vétett szegény, mit,mit,mit?" Az5ta is azt kérdezgeti. A Vadgalambot számos nótájában említi a lónyai nép; többnyire harangszóval, bánattal hozza összekötetésbe: Szépen szól a, szépen szól a nyírbátori nagyharang, Huzza áztat, huzza áztat harminchárm:: vadgalamb. A harangok szépen szólnak,mások a ma: ;lomba' vágynak, In meg addig ölelem a göndörhaju hasúmat... dalolják az egyik lónyai nótában. Jágy másik pedig a mezőn szedegető vadgalambról szól: Búzát eszik a vadgalamb, Szomorúan szól a harang, Szomorúan szól, ide hallom: Halva fekszik a galambom. Szintén a bánattal hozzák kapcsolatba a következőben: 131.