Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

Jeles napokkal kapcsolatos szokások és hiedelmek a beregmegyei Lónyán

A háziak egy kis vesszővel szelíden megsupalják

, meg csapdossák /ez jó a gyermeknek, mert a rossz szellemek nem hatnak rá/. Azután megajándékozzák kolbásszal, vagy megkínálják valamivel. - A szokás eredetét senki sem tudja már* Óesztendő utolsó napján/Szilveszternek nem igen mondják/ a gyermekek néha elmennek uj-évi éneket kántálni, de ez ritkán történik meg. Mintegy kis karácsonynak tekintik ezt az estét, egyszer még betlehemeseket is láttam járni. Karácsony és üjév között le kell szedni a kimosott, felakasztott ruhát; nem szabad újév napján ruhának lógni a házban, mert akkor abban az évben megnyúzzák a jószágot /el fog hullni./ Az itt elmondott szokásokon kívül még sok naptári naphoz, jeles naphoz fűződő hagyomány él a lónyai nép emlékezetében. Valaha mind gyakorolták ezeket, ma már csak tudják, a fiatalság már nem is tudja, vagy ha igen, kineveti. Sok babonás hiedelem látható ezekből valóban. Ma már, a műveltség széleskörű terjedésével érvre kevesebben hisznek a babonákban. Mégsem szabad azonban lenéznünk ezeket, hiszen soknak a gyökere a messze százauokba nyúlik vissza, talán még az ősmagyar sámánizmusba. Ha egy-egy,szinte meghökkentő babonás hiedelmet hallunk,lássuk meg ebben is népünk gazdag képzéletvilágát,mely a valéság finom megfigyelését csodálatos képzelt dolgokkal köti össze.Távoli rokonéi ere'- r logyományok a meséknek, mondáknak,daloknak, hiszen éppen úgy a nép lelkének kincstárából valók, mint azok. Más részről pedig ezek a naptári napokkal kapcsolatos szokások megmutatják népünk mentalitását, mély lelkiségét, "•inakét említett tulajdonságánál fogva szeretetre, megbecsülésre méltó a magyar falvak népe. Vásárosnamény, 1954. Babus Jolán.