Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)
Jeles napokkal kapcsolatos szokások és hiedelmek a beregmegyei Lónyán
Karácsony éjszakáján megszólal a jószág és elmondja, hogy mijén gazdája van. Ezen az estén nem szabad mosott ruhának lógni a házban, szárítás végett, mert akkor "a jóuszág bélit felmatringolják", elpusztul. Ha karácsony első napján nő jön először a házba,akkor az új évben születő borjú üsző lesz. Karácsony első napján minden állatot meg kell sózni : sót adni neki,hogy nyalja, mert akkor elkerüli a betegség. karácsony előtti napon a gazdasszony abroncsot tesz a földre az udvaron,abba morzsolt fiastengerit szór a baromfinak. /Piastengeri az, amelynek csövéből oldalt kisebb csövek nőnek ki./Az apróujóuszág az abroncson belül eszik, hogy összetartson, ne vesszen el egy se, a fiastengeri pedig arra kell, hogy sok csirke legyen a következő évben. Karácsony másodnapjára esik István napja. Ezt régebben megtartották, mint ahogy az András névnek is a névnapjukat. Ekkor az Istvánokat felköszöntik , í.-előtt a köszöntőket megvendégelték.A gyermekek is elmenjek egy kis verssel felköszönteni a rokonok, jóu. emberek között levő "Pesta bátyám"-at, főleg a kis fiúk: István napra virradtam, Hamar ide pattantam, Megérdemlek egy krajcárt, vagy egy pohár pájinkát! Aprószentek napján /dec.28. /a szülők elküldik a gyermekeket a rokonokhoz,a jó ismerősÖkhöz r mustérmagot kérni ". Ezzel a mondókával köszöntenek be a kis vendégek: Mustármagot jöttem kérni, Tessék engem jóul megverni!
