Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Szép László: Nyírvasvári földrajzi nevei

tekinthető a falu jelölésére használt legősibb alakzatnak. 1332-ben a község neve "Vosuár" néven szerepel.Ez is összetett szó: Vas és Vár. Ebben a korban a szó végéről még hiányzik az "i". A "Vasvár" alakzat nyelvtani értelmezés szerint kizárja annak lehetőségét, hogy a település valamelyik ősi birtokosának a családnevét viseli. Viszont egyértelműen utal arra, hogy ezen a helyen valamilyen erősítés, vár volt. A forrásmunkákban, miknek szerzői nemigen foglalkoztak behatóbban a falu múltjának tanulmányozásával, találunk utalást a falunév eredetére. Ezek szerint a falu elnevezés onnan származik, hogy ez a terület hajdan a Vasvári-család ősi birtoka volt. Azon túlmenően, hogy ennek a fenti nyelvtani értelmezés is ellentmond, az időrendüség is komoly cáfolata. Bizonyítható ugyanis, hogy a Vasvári-család legősibb tagja is később élt, mint ahogy a falu nevét már Vosuár-nak írták. Teljes bizonyossággal állítható, hogy nem a falut nevezték el a Vasvári-családról, hanem a Vasvári-családot a faluról. A névben szereplő "vas" szóra vonatkozóan nem könnyű magyarázattal szolgálni. Abban az időben a vas ezen a vidéken igen ritka dolog lehetett, nem valószínű, hogy ebből készült volna bármilyen erősítés is a település körül. Feltételezhető, hogy a vas elnevezés az avas-ból származik,/hasonló feltételezéssel magyarázzák a Vaskapu, Vaskút, stb. földrajzi nevek eredetét!/ oly módon, hogy az idők Borán az "a" hang a szó elejéről lekopott. Az "avas" tiltott területet jelöl. Vasvári nyugati határvonala a települést nemcsak Nyírbátortól, de Szabolcsot Szatmártól is elválasztotta. Elképzelhető, hogy Szatmárnak ezen a részén egy birtoktestben elterülő királyi jallo.