Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Szép László: Nyírvasvári földrajzi nevei

vadalom nyugati pontjára állított erősség, vár volt. Ez az erősség, vár a település legősibb magva. Itt kezdődött a királyi birtok, a mások elől tiltott terület. Az avas és a vár szavak összekapcsolódása révén születik meg az avasvár-vasvár-vasvári szóösszetétel. & fent elmondottak bizonyításaként megemlítem, bogy a VáRADI REGESTROM Vasvárit már 1216-ban mint a Szatmári Vár birtokát említi, s 1239-ben IV, Béla által visszakövetelt királyi javadalmak között szerepel. Az ősiség törvénye alapján az 14oo-as években újra királyi kézre kerül éppen F eke ch. Miklós háláin*, után, mivel annak fiú utóda nincsen, A királyi birtok határán álló hajdani erősítésnek nyomát hiába keressük a község határában. Eltűnésének okaként tudhatjuk be, hogy a szatmári vár megépítésével viszonylag hamar elvesztette a jelentőségét. Másrészt a terület nyíltsága, védtelensége, vagy ahogy ma mondanánk, földrajzi fekvése nem tette lehetővé nagyobb védelmi rendszer kiépítését. Nem kevésbbé fontos a visszafejlődésében az a tény, hogy az 14oo-as években a Báthori-család birtokába kerül. A családi birtok határai Vasváritól jóval keletebbre kerülnek és ezáltal védelmi szerepe teljesen megszűnt. A Báthori - család fészke a sokkal biztonságosabb és megközelíthetetlen Ecsedi-lápon alakult ki. A Vasvárit körülvevő, minden bizonnyal földből készült erődítés a történelem és az idő 8rlő kövei között szétmorzsolódott, nyomtalanul eltűnt. Amit az idő nem tudott elmosni, csupán csak módosítani, az a falu neve; Nyírvasvári. Nyírvasváriról az irodalomban csak szűkszavú utalásokat találunk. Hosszú, mondhatnám évezredeB történelme során, csak kialakulásának idején játszott lényeges sze111.