Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Balogh László: A szilva termesztése és földolgozása Szamosszeg községben

fűzfa vagy kökényfa vesszőből készült.Kát darab tenyérnyi széles 40 cm. hosszú deszkát 6-8 darab 80 cm. hosszú pálcával keresztkötésszeríien összeerősítettek,

s az így nyert rácsszerü alkalmatosság hézagait pedig sövényfonás módjára vesszővel befonták.•Erre a lapos, edányforma eszközre rakták az aszalni szánt szilvát vékony rétegben, majd az egészet az aszalóu-ban helyezték el az említett páros __________ rudakon. Ezután az épület ajtaját bezárták, a réseket vizesronggyal vagy eártapasszal eltöaködték, ée a kemencébe befűtötték. Két-három nap múlva megforgatták az aezalóukas-okat, a már jól megaszslódott szemeket kiszedték, a többit a kasokon hagyták, s az ajtót újra elzárva, ismét befűtötték. Általában kétszeri befutás után mindig megaszalódott a szilva. A szegényebbek, akiknek külön aszalóu-juk és aszaláukas-uk nem volt, és a fűteni valóval is takarékoskodniuk kellett, kenyérsütés után piszkafára kötött nedves ruhával tisztogatták a kenyérsütő kemencét, és csak úgy a kemence kövére öntötték be az aszalni kívánt szilvát.Ha beöntés után jól elzárták a kemence ajtaját, így is meg lehetett gyorsan aszalni a gyümölcsöt. Hátránya ennek a módszernek az volt, hogy az aszalmányt csak nehézkesen tudták kiszedni a kemencéből. E

e

gxöbbször valamelyik gyereknek kellett belebújnia érte'. Ko,meg a gondos tisztogatás ellenére is hamus lett a szilva, és gyakran mosni, napon szárogatni kellett. Az aszaltszilva felnőttnek és gyerekenek egyaránt kedvenc csemegéje volt télen. Le a konyhán is gyakran hasznosították. A háziasszony vízben megfőzte, tejes, édesített habarást tett rá, s szilvásé tel néven kitűnő é<\