Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)
Balogh László: A szilva termesztése és földolgozása Szamosszeg községben
kereskedőnél, másik részéből pálinkát főztek,de 5-6 mázsa lekvár főzéséhez is maradt még minden évben elegendő szilva. Ez ténylegesen azt jelentette, hegy egy-egy gazda sokszor több napig, olykor egész héten éjjel-nappal főzte a lekvárt. Az ilyen nagy méretű munkát a legnagyobb létszámú család sem tudta önmagában elvégezni, s így a faluban kialakult a- lekvárfőzésnek egy szórakozással egybekötött, segítségnyújtáson alapuló táreasjellege. Mindig van a lekvárfőzási munkának egy törzsgárdája, 4-6 személy, akik kettőé műszakban /délelőtt - délután, éjfél előtt éjfél után/ tevékenykednek, ^zek általában a család vagy közeli rokonság nőtagjaiból kerülnek ki, de lehetnek fizetett alkalmazottak is. Ezenkívül megvan az ismerősök, barátok köréből kikerülő ideiglenes, időszakonként,főképp az esti órákban jelentkező kavaróu-k csoportja. A közelebbi ismerősök,rokonok már a szilva ez^dé e-kor hosszabb-rövidebb időre segítségül mennek, vagy legalább nagyobb gyerekeiket elküldik s zi1v a s zed őü-n ek. A lekvárfőzés megindulásakor pedig esteli munkáik elvégzése után föltétlenül elmennek kavarni , ée ott is maradnak legalább éjfélig. A fiataloknak éppolyan találkozási és ezórakozáái lehetőség a le k várfőüzőü , mint a dö'rzsölcü vagy a fonóu . A legények esteledéskor már érdeklődnek egyiktől is, másiktól is, hogy hom van lekvárfőüzőü ? És nyugodtan bekopogtathatnak a kevésbe, ismerős helyre is.A lekvárfőzőben mindenkit szívesen fogadnak.A kevésbe ismerős megjelenése legföljebb szokatlan. Ha legényről van szó, esetleg elkezdődik a találgatás,hogy melyik jelenlevő lány kedvé-rt jött el a legény. A lekvárfőzők így az esti órákban általában népesek szoktak lenni. Ezért a gazdának már előre gondoskodnia kell megfelelő férőhelyről. Ez a gondoskodás 21.
