Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Balogh László: A szilva termesztése és földolgozása Szamosszeg községben

Az udvaron, a lekvárfőző hely előtt, oagssztóuláb-ra A helyezik a ciberézcütekenőü-t esetleg többet is, és tele— il * töltik szilvával. Lzután annyi vizet öntenek rá, hogy az teljesen ellepje a gyümölcsöt. A tekenoü-n keresztben átteszik a kovászfa-t, amire ráhelyezik a tészt

as

zür

cü-t. r —————————( . A * <* S kezdődik a szilvemosás. Ezt a munkát mindig nők végzik. Balkezükkel kivesznek t. vízből egy félmarék szilvát, s jobbkezükkel átvizegálják. A hibásakat a teknő alatt levő vödörbe dobálják, a gyümölcse zárat és levelet a földre, a tiszta, jó szilvát pedig a tésztaszürőü-be. Ez utóbbiba azért kell tenni,hogy a víz lecsuroghasson a gyümölcsről, Fdkor a szűrő tele van, egy tisztára mosott üres kádba vagy teknőbe ürítik. A megmosott szilvát ezután kézzel összetörik. Erre azért van szükség, mert töretlenül csak sokára eresztene levet a fövő szilva, s így könnyen koz más od ás léphetne föl. Egyesek az összes szilvét megtörik,' az általános gyakorlat azonban az, hogy csak annyi törött szilvát töltenek föl, hogy az a vitSrla ágéinak a közit kitöltse. Ezen felül töretlenül kerül a szilva ajz üstbe, i c/ À főzés

. - kikor a szilvát megmosták és összetörték,a már előre katlanba szerelt üstbe csak annyit töltenek előbb a tört szilvóból,hogy az a vitorla ágainak a közét kitöltse. Ekkor begyújtanak a katlanba,és aho^y melegedni kezd az üst, a vitorla segítségével kavarni kezdik a szilvát. Ha eztán már levet eresztett a fovo gyümölcs, teljesen feltöltik ez üstöt, mint ahogy már emiitettem vagy törött vagy töretlen szilvával. Hogy kezdetben csak keveset töltenek az üstbe, azt az indokolja,hogy a nyers, fővetlen szilvával teljesen feltöltött üstben nagyon nehéz a vitorlá-t forgatni, sőt azzal a veszéllyel járhat, hogy az erőltetéstől el is törik. 13.