Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Balogh László: A szilva termesztése és földolgozása Szamosszeg községben

dagasztőuláb több is kell.Ha pedig üstje sincs a gazdának akkor azt is kölcsön kell kérni a hozzátartozó roetá-val e

ß vitdrlá-val együtt. Az üst-öt vagy kölcsön vagy bérben lehet megszerezni a tulajdonostól. A bérezés általában 3-5 kg. lekvár szokott lenni minden kifőzött üst-lekvár után. Mikor a kellékek együtt vannak, s a katlan kész, a háziasszony lúganés sárral vékony tapaszt tesz az üst fenekére. Ez azért szükséges, mert így a tapasz biztosítja az egyenletes fovést, a lekvár így nem kozmásodik le.Ezután összeállítják a lekvárfőző készséget.Az üstöt belehelyezik a katlanba, széleit körültapasztják sárral, hogy pereménél ne jöhessen ki a katlanból a füst.A katlan kürtőü-jébe hosszú kályhacsövet, dudu-t tesznek a füst elvezetésére. Végül a vitorlát szerelik bele az üstbe. Ezzel az előkészítő munkák be is fejeződtek. b/ A szilvaszüret

.- Az előkészítő munkát követő reggelen kezdik a szilvaverés-t. Fontos ugyen-is, hogy a leA A szedett szilva ne legyen sokáig fövetlen az edényben,mert hamar erjedésnek indul, s ez poshadt ízt ad a lekvárnak, meg romlékonnyá is válik miatta. A szilvaszüretet így azonnal követi a főzés,vagy ha sokan vannak,akár egyszerre is megindul mindkét munka. A szilvaszüret megosztott munkamozzanatokból tevődik össze. A fáról 2-3 cm átmérőjű, több méter hosszú rúddal leverik

.A rúd lehet ficfa is, vagy akácfa

, de legjobban _________ _____ ______ szeretik az erdőről szerzett verezsgyürü-t, mert az eresebb a fűzfától és egyenesebb az akáctól. A sziivgvercü személy mindig férfi,általában a gazda vagy annak legénysorban levő fia. A szilvaverés szakértelmet igényel. Kern lehet agybafőbe csapkodni a fát a rúddal, mert egyrészt a