Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Szép László: Nyírvasvári földrajzi nevei

zel van a felszínhez, hogy időnként a felczínre bukkan. A feltörő talajvíz a mélyebb részeket elönti. Ezt a területet Forrási rét

nek, a vizet elvezető árkot pedig Forrási árok

nak nevezik. FORRÁSI RET» Forrás. FORRASI ÁROK. Forrás. FORRÁSI HID. A Forrási árkon fából készült átjáró. FEKETE HID. A kövesút alatt átvezető kanális hídja. Állítólag egy Fekete nevií emberről kapta a nevét, aki itt felakasztotta magát. CSAPÁSI HID. Általában az erdőt átszelő utat csapásnak nevezik. Egy ilyen - a csapás és a kanális keresztező pontjára épitett - fahidat jelöl az elnevezés. CSAPÁS. Csapás! híd. EYILAS. Kisebb földterület. A szó eredete abba a korba vezethető vissza, amikor a földterületeket nyílhúzással osztották szét. CSOÏÏKASI ÚT. A kövesútról a C

s

onkási részen Aporliget felé leágazó széles földút. A C

s

onkás .tanyát is érinti. Régebben Ligeti út

nak, Kagy út

nak is nevezték. KYIR-BÁTOR LIGETI UT. C

E

onkási út. KAGY ÚT. Csonkási út. SZkRITÓ TELEP. A Lator tanya háta mögötti terület. Dohányszárításra használt épületek vannak benne.