Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)
Bodnár Bálint: Legendamesék
BOLKAR BÁLINT: ============== LEG§===;:£SÉK 1. Szent Veronika kendője Jézus Krisztus járt tanítani az embereket. Egyszer a nagy hegyibeszéd után félrevonult a tanítványaitél. E e 'ilt egymaga a kősziklára,a hegyoldalon. Ezt meglátta egy jobbmódú ember, aki festeni tudott. Ez az ember is részt vett a hegyibeszéden. Meg akarta örökíteni a mestert. Jézus ezt észrevette. Eem akarta, hogy őt lefesse. Es olyan erős fényt árasztott a nappal, hogy őt az erős napfényben nem lehetett látni. Akkor mit tett? Volt nála egy kendő, amit Szent Veronika ajándékozott neki. Abba beletörölte az arcát, és ottmaradt az arcának másolata. Akkor szólította az embert, hogy jöjjön hozzá! Az oda is ment, és átadta neki az Úr Jézus a kendőt. A kendő véres-verejtékes volt és ebből egy pár csepp leesett egy fűre. Az a fü megpirosoaott. Ennek a fűnek a neve mai napig is vérfű. A kenőm pedig a "Szent Veronika kendője" nevet viseli. 2. Miért kanyargós a Tisza? Mikor az ár Isten a világot megteremtette, már minden folyónak megvolt a maga helye, csak még a Tisza ácsorgott az Úr Isten előtt helytelenül, vagyis nem volt helye. Akkor mondta az Úr Isten Jézus Krisztusnak, hogy húzzon egy barázdát és abba a Tiszátj el fogja helyezni. Akkor Jézus XY risztus befogott egy szamarat az ekébe és megindult vele barázdát húzatni. A Tisza pedig megindult utána szép csendesen folyni. Közben nádas helyeken is el kellett menni, A szamár ahogy húzta az ekét, kapkodott jobbra-balra a nádlevelekhez. Ahogy ment gyorsan, nem érkezett elharapni, csak csúszott ki a foga közt három helyen is. És azóta 125.