Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Balogh László: A szilva termesztése és földolgozása Szamosszeg községben

Varga Sándorné /sz. 1921/ közreműködésével egész anyagomat ellenőriztem és a jelentkező hibákat, félreértéseket korrigáltam. Szamosszegen, de a jelzett tájegység egészén is, uralkodó szilvafajta a hivatalosan "penyigei szilva" néven ismert szilvaféleség. A lekvárfőzáe ténylegesen ezen a fajtán alapszik.Szamosszeg lakossága azonban nem használja, sőt nem is igen ismeri ennek a szilvának e hivatalos nevét. Régtclfogva mostanáig nemtudom szilva illetve nem tudom mijjen szilva kifejezéseket használnak a jelölésére. E

z lényegében a szilvafajta nyelvjárási tulajdonneve. A nemtudom szilva közepes nagyságú, gömbölyű, nsc magvaváló, sötétkék szinu gyümölcs.i^resi ideje szeptemcer első fele, de száraz, napos nyári időben és jó fekvésben már augusztus utolsó heteiben is fogysszható. Az augusztusban folyó cséplési valamint kendertörési unkák végzőinek kedvelt csemegéje a zsendülő nemtudom szilva. Igen kedvelt, de mégis kismértékben termelt fajta Szamosszegen a yereeszllva. Ez a nagy, hosszúkás ezemü, vörös héjú és nem magveváló szilva augusztus közepén érik. A községben ez a legkorábban érő szilvái ej ta. Csak két-három fa található belőle minden portán csemegénél;, ftyersfogyasztásra kitíínően alkalmas, és kitűnő zamata miatt szereti is a lakosság.Aszalásra és lekvárfőzésre vastag héja és lédúsossága, valamint alacsony cukortartalma miatt nem használható.Szokták befőüszt készítésére is fölhasználni olykor, de a háziasszonyok nem szeretik, mert dunsztoláskor ellágyul, hája fölreoedezik. Amit nyersen nem fogyasztanak el belőle, általában a disznóval etetik föl, vagy a cefré-be szedik pájinká-nak. A ezamosszegi