Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

frissebb s inkább tükrözi Benczúr egyéniségét, mint az imént emiitett kartonok.

214 Egy nemrég előkerült rajzon Mária mozdulatára ismerünk, s egy másik grafikai ábrázolás Szt. István alakjához készült (131-132. kép).

215 A Fasori evangélikus templom nagy oltárképe 1905-ből szignált. Témája a Három királyok imádása, ahol a királyok magyar ruhát viselnek.

216 (133. kép.) Egy szép vázlat a műhöz, amely 1958-ban a Benczúr kiállításon is szerepelt, magántulajdonban van.

217 A főpapi portrémegrendelések közül kiemeljük Samassa Józseí egri bíborosérsek mellképé-t, majd az egész alakos ábrázolást, teljes főpapi ornátusban.

218 (134-135. kép.) Ipolyi Arnold, a Képzőművészeti Társulat egykori elnökének mellképé-t, a Társulat megbízásából vállalta el a Műcsarnok tanácsterme számára.

2

'

9 (136. kép.) A főpapi megrendelők között találjuk Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspököt is.

220 Több olyan portréja maradt fenn, ahol a megrendelők reprezentatív megoldásra adtak megbízást, de néhány olyan is szerepel nagyszámú arcképei között, melyek egyszerűségükkel hatnak.

2203 (131-142. kép.) $ Időközben állandóan dolgozott a már több, mint 10 éve megrendelt Millenniumi hódolat végleges megoldásán. Állandó teendői a Mesteriskola vezetésével és egyéb elfoglaltsága, lekötik idejét, így a munka lassan haladt. A századfordulón őt ért bírálat is elkedvetlenítette, annak ellenére, hogy tanítványai melléje álltak s a közvélemény továbbra is tiszteletben részesítette. Közel húsz esztendeje irányította már a Mesteriskolát, s mint lelkiismeretes ember és művész, legjobb belátása szerint látta el hivatalát. Hazahívása annak idején a jól képzett, tehetséges mesternek szólt, akit, mint a világhírű müncheni akadémia tanárát, mindenki alkalmasnak tartott erre a feladatra. Nem is csalódtak benne, mert Benczúr legjobb tudása és meggyőződése szerint oktatta a fiatalokat. „Nem nyomta el tanítványainak művészi egyéniségét, szabadon fejlődhettek, de megkapták hozzá a tudás szilárd alapját." - írja Gerevich Tibor.

221 Metódusa természetszerűen a müncheni akadémia módszereihez alkalmazkodott, célkitűzései között a jó technikai felkészültség, alapos anatómiai tudás, anyagszerűség visszaadása a legfontosabb. Benczúr, a régi mesterek tanulmányozását szívesen vette hallgatóitól, sőt időről-időre készült másolataikat az iskola számára gyűjtötte.

222 A művészetről mindig szívesen magyarázott. A tanulmányi idő négy év volt s növendékei díjtalanul kaptak modellt és fűtött műtermet. A munka az első évben 12 növendékkel indult meg és Stettka Gyulán kívül - aki a tanársegédi tisztet töltötte be a mester mellett - Tolnai Gyula, Blaskovits Ferenc, Balló Ede, Greguss Imre, Kardos Gyula, Kárpáthy Rezső, Kimnach László, Margittay Tihamér, Pörge Gergely, Száríts Imre és Szirmai Antal voltak hallgatói. Később többek között Brück Miksa, Papp Henrik, Magyar-Mannheimer Gusztáv, Spányik Kornél, Pállya Celesztin, Dudich Andor, Újvári Ignác, Márk Lajos és Hegedűs László tanult a Mesteriskolán, akik bár szerényebb tehetséggel működtek, nevüket a tárlatok szorgalmas kiállítói kö-