Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

s 1900 novemberében már helyükre is kerültek

209 (128. kép). A Képzőművészeti Társulat 1901-es tavaszi tárlatán az öt-öt szénrajzot és színvázlatot kiállították, sőt látható volt az egyik karton mozaik részlete is.

210 A grafikai megoldások közül, egy a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, egy grisaille-változat pedig magántulajdonban van.

211 Az öt karton témája a következő: 1. A főoltár fölötti cikkely: Sacr

amentum 2. Kyrie eleison 3. Gloria in excelsis Deo 4. Dona nobis pacem 5. Deo gracias Megoldásban hasonlóak: nyugodt szépségű angyalok, a legkülönbözőbb libbenő, hajladozó mozdulatokkal. A felfelé erősen keskenyedő cikkelyekben, a kompozíciók háromszög megoldása már adva van. Benczúr az adott térhez igazodva népesítette azt be hajlékony, lebegő, mozgalmas drapériával ábrázolt angyalok alakjával. Amikor 1906-ban a templom művészeti méltatására sor került, a szentély építészeti megoldását tartották a legjobbnak, s Benczúr műveit egyrészt dicsérik, „diszkrét színskálája megmarad a dekoratív képek keretében és az apszis enyhe színhatásában. A formák ritmikus bájában is a legrokonabb Ybl szellemével." másrészt szemére vetik, hogy „alakjai nem valóságosak, hanem üres burkok, jóakarattal és filozófiai idealizmussal táplált hüvelyek. Melozzo da Forli éneklő, zenélő angyalainak vérszegény rokonai" - amelyekkel egyet kell értenünk.

212 Száraz alkotások, teljesen távol állnak Benczúr gazdag festői invenciójától. Itt ismét olyan megrendeléseket teljesítve kényszerült feladatának teljesítésére, amelynél nem tudta képességeit kibontakoztatni. A Szt. István bazilika oltárképe azonban: Szt. István íelajánlja Máriának a koronát, már ismét barokkos hatásokat mutat. Benczúr olaszországi tanulmányútjain csodálattal szemlélte a nagy, velencei barokk mesterek műveit s közelségük sok festményében érvényesül. Nemcsak külsőségekben nyilvánul ez meg nála, de a kor megértésében és szellemének átvételében is. A vallásos témák feldolgozásánál különösen észlelhetők a barokkból merített megfigyelései. A nagy oltárkép három változatban utal a barokkos felfogás megvalósítására. Lendületes mozgalmasságával, földi és égi jelenet beállításával, színmegoldásával, mindegyik e stílus jegyeit viseli. A velencei mesterek műveit Benczúr szívesen másolta, erre utalnak Tiziano: Pesaro család Madonnája, Tiepolo: Assunta, Tintoretto: Szt. Márk csodája fentmaradt másolatai.

213 A Bazilika oltárképén, Mária magas emelvényen ül a gyermek Jézussal 129-130. kép). Előtte térdel Szt. István s a párnán levő koronára mutat. Fent felhők között angyalcsoport. Érdekes, hogy a kritika a képet kvalitásban a cikkelyábrázolások mögé helyezi, amellyel nem érthetünk egyet, mert az oltárkép mind kompozícióban, mind pedig az alakok megjelenítésében sokkal 3*