Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

bízták meg, aki a közoktatásügyi miniszterrel kötött szerződést aláírva, 1899 őszén fogott munkához. A szükséges anyagi fedezet megszerzése azonban még függőben volt, amikor jelentkezett dr. Mészáros Károly, aki 60 000 forintot ajánlott fel.

195 Az első vázlat már 1897-ben készen állt - jelenleg a Nyíregyházi Jósa András Múzeum tulajdona.

196 (121. kép.) A hatalmas vászon felvázolásához csak 1900 májusában kezdett Benczúr. Nemsokára a király is megjelent műtermében s elismerően nyilatkozott a készülő alkotásról.

197 Kilenc esztendő telik el azonban, míg a monumentális arcképcsoportot befejezheti. Az időközben készült tanulmányok, rajzvázlatok, gondos szerkesztési módszerét is tükrözik.

1973 (122-123. kép) E feladat mellett kedvteléssel merül el egy-egy rubensi ihletésű, vidám, színes jelenet megörökítésében. Ilyen az 1890-ben még első felesége életében festett Mályvák között, melyet ugyanez évben a király vásárolt meg, s ajándékozott a királynénak. A kisebb méretű replikát Brauch Károly szerezte meg Benczúr gyűjteménye számára

198 (124. kép). 1944-ben a bombázások elől a Vénusz galambjai című Benczúr festménnyel együtt rácszentmiklósi birtokára mentette (125. kép). A háború zűrzavarában képei eltűntek, később csupán e két festmény került elő.

199 Mindkettő szerepelt az 1894-96-os tárlatokon, Puttók gyümölcskosárral című, Rubens művészetének nyomait viselő jelenettel együtt

200 (126. kép). Az önfeledt gyönyörködés a telt, rózsaszín gyermektestek szépségében, indította művészünket is akár a nagy flamand mestert arra, hogy bájos játékukat megörökítse.

201 De nem csak a bőség, gazdagság iránt van érzéke. Happergi parasztkonyhá-ja, mely Nyomortanya, Kónyhabelső címen is szerepel, mutatja őt erről az oldaláról

202 (121. kép). Sötét, füsttől megbarnult falak, gyalulatlan deszkaajtó, a szegényes téglatűzhelyen edények. A nyomorúságos konyhabelsőben egyetlen keskeny, rácsos ablakon hatol be a fény. Mesteri munka. Különösen szép az ablak napfényes foltja, s a chardini rézedény megfestése.

203 Benczúr, képességeinek birtokában, az egyház megrendeléseit is nem egyszer élvezte. A Szent István Bazilika belsejének oltárképeire és freskóira, illetve mozaikdíszeire, a megbízatásokat most már magyar művészek kapták.

204 1895 elején a Lipótvárosi Bazilika Építőbizottsága, a Képzőművészeti Tanáccsal egyetemben határozott így. A kupola festészeti megoldását Lotzra, a boltozat képeit Székelyre, az oldalfalak festményeit Fesztyre, az oltárképeket pedig Benczúrra bízták. Székely azonban épp akkor fejezte be a pécsi székesegyház falképeit és nem tudta magát beleélni a megrendelők által kívánt cinquecento szellemébe.

205 így a terv módosult s az apszis öt cikkelyének megvalósítása is Benczúrra várt.

206 A kartonok évekig foglalkoztatják, míg végül 1899. július 6-án vették át és a 30 000 forint előre kialkudott tiszteletdíjat kifizették.

207 Munka közben a Mesteriskola már átalakított műtermeiben Wlassich miniszter is megtekintette a készülő műveket.

203 A kartonok nyomán a mise öt főrészét ábrázoló kompozíciókat, a velencei Salviati cég művésze ültette át mozaikba