Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)
lalkozott a rábízott feladat elvégzésére. Pedig pályája Münchenben ekkor már a magasba ívelt. 39 éves volt, a nagy múltú Müncheni Akadémia tanára, a bajor király festője, s képeivel nem egy komoly siker volt már mögötte. Ezzel szemben Pesten a kezdet bizonytalanságai esetleges visszaeséssel fenyegették. Ám Ben czúr m egunta az évek óta tartó, elkedvetlenítő művészietlen megrendeléseket II. Lajos részéről, belefáradt a szeszélyes királyi kegy folytonos kielégítésébe. A királytól olyan megrendeléseket kapott, melyek művészi fejlődését előre nem vihették. A hazatelepedés előtti éveket, úgyszólván a saját céljaira kötötte le. A sajtó, amely élénk érdeklődéssel nyomon kísérte külföldön élő mestereink életútját, erről is tájékoztatást ad: „Benczúr Gyula, a Müncheni Akadémia jeles tanára most itthon, Kassán üdül a szülői háznál. Az utóbbi időben a bajor király halmozta el megrendelésekkel, bizalmában részesíti a művészt. . ." 147 Előkészítette hazaköltözését az a tény is, hogy időközben Lévay Henrik igazgató számára nála rendelik meg az I. Magyar Általános Biztosító Társulat első ülésének megfestését a 25 éves jubileumra. A nagy tudást igénylő csoportképpel kapcsolatos kérdések tisztázására, Benczúr több ízben járt Pesten. Ekkor győződött meg a hazai közönség - és a felsőbb szerveknek irányában tanúsíott elismeréséről, így ez is befolyásolta elhatározását. A műtermek elkészültére azonban várni kellett. Trefort ideiglenesen a Magyar Tudományos Akadémia palotájában kért helyet. Az igazgatótanács 1883 januárjában a nagyterem melletti, két, Dunára néző helyiséget engedte át az országba visszatért mester számára. Első műve itt Andrássy Gyula arcképe volt, és ugyanez évből való Eötvös József portréja is. 148 Egyben Ipolyi Arnold javaslatára elhatározták, hogy a nagyterem falképeit is megfestik. Ipolyi ragaszkodott hozzá, hogy a falképek tárgya kizárólag irodalomtörténeti legyen. Az adott témák megfestését legjelesebb festőink, Munkácsy, Benczúr, Liezenmayer vállalták. 149 Benczúr, Szent István oktatja fiát, Imre herceget c. kompozíciót szándékozott megfesteni. A téma vázlatban maradt, időközben elkallódott, csupán reprodukcióból ismerjük. 150 (88. kép.) A freskók megfestését gyűjtés útján akarták megvalósítani, azonban 1886 végén is még csak 20 000 forint gyűlt össze. A terem befejezetlen volta is akadályozta ezt a munkát. Időközben Munkácsy és Benczúr egyéb elfoglaltságuk miatt visszaléptek, helyettük Lotz Károly vállalta a hármas falkép megfestését. 151 Az egyik lap 1883-ban arról ad hírt, hogy Benczúr a mennyezetet festi és el is készítette az előzetes vázlatokat. 152 Benczúr nem sokkal hazaköltözése után fejezte be a Münchenben festett, fentiekben már említett nagy csoportképét, az Első Magyar Biztosító Társulat első ülésé-t, melynek mindkét példánya elpusztult a második világháború folyamán (89. kép). 153 így csak reprodukciókból ismerjük s kompozíciós értékeit taglalhatjuk, teljes értékű méltatására nem térhetünk ki, tekintve, hogy Benczúr erőssége elősorban mindig is kolorizmusában rejlett. Oroszlán Zoltán
