Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)
érzékletes leírását adja a képnek, hosszan tárgyalja a színek eleven szépségét, élénkítő hatását. 154 A művész háládatlan feladatot vállalt az egyformán monoton, sötét ruhában, viszonylag szűkös térlehetőségek között ábrázolt férfiak csoportjának megjelenítésével. Fantáziája itt alapos vizsga előtt állott: e témából élvezhető képet komponálni. Ö azonban nem rettent vissza olyan feladattól, amely tömegábrázolási képességeit vette igénybe. Mindig is jó érzékkel nyúlt a múlt hagyományaihoz - jelen esetben a holland csoportképek tanulságait szűrte le - s azokat a XIX. századi ízlésnek megfelelően alakította át. A színes terítővel borított asztal élénkítő hatására, Rembrandtnak a Staalmesters-t megörökítő festménye óta figyeltek fel, s ugyanezen a képen megvalósított hullámvonal szerint szerkesztett, ritmikus kompozíció is termékenyen hatott festőnkre. A háttérben, a terem teljes hátsó falát betöltő, mozgalmas színekkel élénkített gobelint helyezett el, amely az asztalt borító brokátterítővel együtt színekben változatossá tette a csoportképet. Ugyanezt a célt szolgálja a bal sarokban nyitott ajtón behatoló fénynyaláb is. Ezzel a motívummal különben már többször kísérletezett, pl. schleissheimi interieurjeinek egyikén, amelyet már XVI. Lajos és családja a versaillesi palota megostromlásakor c. képénél is felhasznált. 155 A nagy csoportképnél a jelenetet abban a pillanatában fogta fel, amikor az ünnepi lelkesedés kulminált. Az alakuló gyűlésen 1857 július 15-én Lévay Henriket, elmondott beszéde után a gyűlés résztvevői ünneplik. Körülötte lelkes baráti kör alakult ki, mindkét kezét megragadják s így a jelenlevők figyelme a kép jobb oldali csoportja felé irányul. A kompozícióban az asztal körül hullámzás észlelhető, mely a bal oldali ülő csoporttól kiindulva, a középtér alakjain keresztül, a jobb oldali, sodró főjelenetben csúcsosodik ki. A lendületet a kezek gesztusa hangsúlyozza. A középen álló férfi magasra emeli kezét, a mellette ülő az asztalra helyezi, hogy a következő lelkes kézmozdulat ismét fellendítse a vonal hullámzását, melyet a főcsoportban két-két baráti kéz összefonódó mozdulata fejez be. Lévay és környezete gondosan mérlegelt, kiszámított kompozíció, mely Benczúr számára bizonyára sok gondot okozott. Végül úgy jutott el a leghatásosabb megjelenítési formához, hogy megrögzítésére fényképezőgép lencséjét hívta segítségül. 156 (90. kép.) Az ábrázolást azzal is változatossá tette, hogy két alakot háttal festett meg. Mivel azonban a jelenlevők közül senki nem volt hajlandó lemondani a megörökítés lehetőségéről, így a Deák mellett ülő alakban saját magát, a kép jobb sarkában ugyancsak háttal álló férfiban barátját festette meg. Valamennyi szereplő ismert közéleti nagyság. Előtérben Deák és Eötvös alakját, a korabeli kritika legjobb portréknak minősítette. 157 A jelenlevők között találjuk Harkányi Frigyest, Jellinek Mórt, Karácsonyi Lászlót, Tóth Lőrincet, Károlyi Györgyöt, Szőgyéni Lászlót, Ürményi Józsefet, Nádossy Istvánt és Ullmann Károlyt is. 158 A Képzőművészeti Társulat azonnal el is kérte a festményt az