Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

festészetünk egyik kiemelkedő alkotása e korból az arckép, amely a művész festészetének legvonzóbb tulajdonságait bontakoztatja ki. A későbbi főúri ábrázolások - előkelő dámák virtuóz arcmásai - mind mögötte maradnak e ritka szépségű festménynek. Benczúr működésének hírét, sikereit csakúgy, mint külföldön élő művésztársai életútját, a hazai sajtó és közönség élénk figyelemmel kísérte. Számtalan hír számol be tanulmányútjáról, a bajor király megrendeléseiről, akadémiai tanárságáról, kiállított képeiről s az azokért nyert díjakról. Az akkori kulturális élet vezető egyéniségeit, hosszabb idő óta foglalkoztatta egy hazai művész továbbképző intézmény felállítása. Ahhoz azonban, hogy a külföldi hasonló létesítményekkel egyazon nívót érjenek el, olyan tanárokra volt szükség, akik elláthatták ezt a feladatot. Idehaza erre sok fiatal művész várt, mivel képzőművészeti életünk ekkor még jóval az európai országok mögött haladt. A külföldi akadémiákon, főleg Münchenben munkalehetőség mindig volt, s műterem is rendelkezésre állott. Festőink itthon a 70-es évek elején a fővárosban ilyesmit nem találhattak, sőt még sokáig később sem. A kezdetleges állapotok kiküszöbölésére vált szükségessé nálunk is képzőművészeti főiskola felállítása. Trefort és Eötvös miniszterek felkérésére. Keleti Gusztáv kezdeményezte művészeti oktatásunk elindítását, aki lelkes agitációt fejtett ki a mesteriskolák mellett, s mint erre legjobban alkalmas művészt, Benczúrt ajánlotta. A művészek között egyre szélesebb körben terjedt el a felállítandó művészképző intézmény megszervezésének gondolata. Eleinte még akadémiát szándékoztak felállítani s csak a későbbiekben változtattak a terven. Végül a müncheni Magyar Művészkör, Benczúr tudta nélkül indította el az akciót.

142 1882 januárjában, Trefort Ágoston oktatásügyi miniszter levelére, Benczúr budapesti látogatását jelentette be,

143 a festészeti iskola vezetésére szóló ajánlat megbeszélésére. A miniszterrel folytatott tárgyalás után elfogadta az ajánlatot. Megindult a szervezési munka. Tervbe vették az intézmény megfelelő helyiségeinek építését is.

144 Az épületeket a várostól kapott, Szondy utcai telken szándékozták emelni, az ún. Epreskertben.

145 18&5 elején közölték a nyilvánossággal, hogy Benczúrt a király megbízta a Mesteriskola vezetésével, aki még ez év szeptemberében hazaköltözött családjával Budapestre.

146 A bajor főváros elhagyása nem ment minden zökkenő nélkül. Felesége, rokonai miatt nem szívesen vált meg Münchentől s valamennyien nehéz szívvel hagyták ott Ambachot, a Starnbergi tó partján, ahol a nyarakat töltötték (87. kép). Pestre költözése ezeknek a kérdéseknek elintézése miatt húzódott hónapokig. Végül az általa kikötött négyhónapi szabadságot a miniszter elfogadta a feltételek között, így nem szakadt el teljesen Münchentől, melynek lüktető művészeti életét még nélkülözte. Édesanyja, testvérei és rokonsága hathatósan befolyásolták elhatározásában. Benczúr oly hosszú idő múltán is megőrizte magyar érzéseit, így szívesen vál-