Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

laton, később már csupán a környezetet gazdagította. A szőlőinda, az akt levélfejdísze, mellette a gyümölcs-csendélet és lábánál a tigrisek nagyobb szerepet kapnak. Az ugyanekkor festett Nárcisz viszont olasz előképekre enged következtetni.

126 (77. kép.) E képe, mint valamennyi műve, az akkori akadémiai szabályok szerint bitumen alapozással készült. A kút káváján áthajló fiú lepellel fedett alsóteste, ezeket a bitumen nyomokat viseli. A rövidülésben ábrázolt, önfeledt gyönyörrel előrenyújtott jobb kéz, bravúros rajzú.

127 Ebből az időből számontartott képei vázlatban maradtak fenn. Ilyen a Kun László meggyilkolása

128 (78. kép). Már 1878-ból van hírünk festéséről. 9a 1880-ban pedig megtudjuk, hogy Benczúr a téma variációját folytatja.

130 1877-ben a Képzőművészeti Társulat októberi kiállításán már beküldi a vázlatot. Ekkor állítja ki Munkácsy Mihály is Toborzás a kocsmában c. festményét.

131 A képet, mely 1944-ben Benczúrfalván volt és a háború alatt tűnt el, az egyik folyóirat 1944-ben még közli.

132 A kompozíció színkísérlete nagyszerű vázlatainak egyike. A jelenet erőteljes drámaisága, a gyilkosság szenvedélyes vadsága, megrázó erővel érvényesül a kavargó csoportban. A sötétbarna alapból sárga, fehér, kék színek villannak ki. A második mozgalmas vázlat a Charon hajója

133

, mely egyéb munkái miatt később nem került kivitelezésre (79-80. kép). Élethaláltusában viaskodó, felülről lefelé sodródó női és férfiaktok csoportja ez a kompozíció, hátterében Charon felemelt evezővel lesújtani készül. Az arcokon irtózat, halálfélelem. A két vázlat kiesik Benczúr oeuvrejéből, aki borzalmas, drámai témákat csak ritkán dolgozott fel. Hogy volt érzéke hozzá, erre enged következtetni a két sikerült vázlat. A müncheni Alte Pinakotheka egyik leglátogatottabb képe Rubens utolsó ítélete, ahol az elkárhozottak változatos, csavart mozdulatokkal zuhannak a mélybe. Benczúr vázlatán Rubens világhírű képének tanulmányozása érződik. Ilyen drámai vázlata egy későbbi kompozíció 1900 körül, Bánk bán megöli Gertrudis királynét™ (81. kép). A 80-as években készült festményein családi életének nyugodt harmóniája érzékelhető. Ennek az időnek emléke egy gyengéden rajzolt családi kép, ahol feleségét és három gyermekét örökíti meg (82-es kép).

135 A Diktandó c. rajzon három lányát ábrázolja iskolai feladataik elkészítése közben.

136 (83. kép.) Négy gyermekének arcképé-X. több kísérlet előzte meg.

137 Ezek közül a bitumennel felvázolt csoport Benczúr Olga tulajdona volt, (84. kép)

138 s még más elrendezésben készült. Ugyanezt a kompozíciót ismétli meg egy kisebb, színes vázlatban

139 és ennek nagyobb méretben való kivitelezését,

140 a gyermekek kedvenc kutyájának ábrázolásával élénkíti (85. kép). A Magyar Nemzeti Galériában levő kép erősen elnyújtott formátumú

141 és itt a művész már csak a fejek jellemzésére tér ki (86. kép). A végtelen egyszerűséggel, szeretettel festett gyermekarcok jellegzetességei, a magas kort ért ábrázoltak vonásaiban, hosszú évtizedek múltán is felismerhetők voltak. Portré-